Varsó és Kijev új szintre emelte védelmi együttműködését, miután orosz drónok sértették meg a lengyel légteret, és ezzel rávilágítottak a NATO keleti szárnyának sebezhetőségére. A több mint három éve tartó orosz-ukrán háború során a pilóta nélküli eszközök – legyen szó támadó vagy védelmi felhasználásról – a modern hadviselés központi elemévé váltak, és a gyorsan fejlődő technológia elsajátítása iránt egyre több ország mutat fokozott érdeklődést.

Denys Shmyhal ukrán miniszterelnök-helyettes és védelmi miniszter elmondta, lengyel kollégájával, Władysław Kosiniak-Kamysz-sal „memorandumot írtunk alá egy pilóta nélküli rendszerekkel foglalkozó közös munkacsoport létrehozásáról”, amelynek feladata lesz a drónelhárítás új módszereinek tesztelése, a hadműveleti tapasztalatok megosztása, valamint a fegyveres erők közötti kompatibilitás növelése.

Marcin Kierwiński lengyel belügyminiszter Varsóban közölte, hogy az előző éjszaka „fokozott belarusz és orosz dróntevékenységet észleltünk, amik megpróbáltak behatolni a lengyel légtérbe”. Hozzátette, egyetlen drón sem jutott át, de a határ zárva marad, amíg nem biztosak abban, hogy nem lesz újabb provokáció.

NATO vadászgépek a levegőben

Az NBC News szerint a múlt heti orosz drónincidens – ami miatt a NATO vadászgépeket küldött a légtérbe a célpontok megsemmisítésére – tovább fokozta a feszültséget Kelet-Európában. A katonai szövetség bejelentette, hogy megerősíti védelmi jelenlétét a Fehéroroszország, Oroszország és Ukrajna határán fekvő keleti fronton, miközben Moszkva a fehéroroszok bevonásával nagyszabású hadgyakorlatokon demonstrálta hagyományos és nukleáris képességeit.

Shmyhal hangsúlyozta: „Biztonsági együttműködésünket új szintre emeljük az orosz terrorra válaszul, amely Ukrajnát és más európai országokat fenyegeti.” Az ukrán légierő csütörtökön közölte, hogy az éjszaka folyamán 75 indított orosz drónból 48-at lelőttek vagy elektronikai zavarás révén hatástalanítottak. A támadások ismét vasúti infrastruktúrát értek, ami illeszkedik az utóbbi hetekben tapasztalt mintázatba.

Volodimir Zelenszkij ukrán elnök szerdán kijelentette, hogy az energiahálózat és a vasúti létesítmények elleni csapások célja „az ellátási vonalak megzavarása és társadalmi feszültség keltése”.

A háború nemcsak a frontvonalon zajlik: Ukrajna egyre gyakrabban hajt végre mélyen orosz területen célzott dróntámadásokat. Legutóbb két ukrán drón csapódott be a Gazprom tulajdonában lévő Neftehim Szalavat olajfinomítóba, a Baskírföldön, több mint 960 kilométerre az ukrán határtól. A helyi kormányzó, Radiy Habirov szerint a támadás tüzet okozott, de személyi sérülés nem történt. Az ukrán biztonsági szolgálat egyik tisztviselője megerősítette, hogy az akciót ők hajtották végre.

A finomítók elleni ukrán csapások célja, hogy csökkentsék Oroszország olajexportból származó bevételeit, amelyek kulcsfontosságúak a háborús erőfeszítések finanszírozásában. A folyamatos támadások és a szezonális keresletnövekedés miatt az orosz üzemanyagpiacon hiány alakult ki.