A NATO vezetője az európai szövetséges haderők főparancsnokával, Alexus Grynkewich tábornokkal közösen tartott sajtótájékoztatón elmondta: a művelet a következő napokban indul, és „számos szövetséges — köztük Dánia, Franciaország, az Egyesült Királyság, Németország és mások — erőit vonja be, a hagyományos katonai képességeken túl”. Hozzátette, az erőfeszítés részeként olyan elemek is megjelennek, amelyek a drónhasználatból fakadó kihívások kezelésére szolgálnak.

Rutte hangsúlyozta, bár a légtérsértések leginkább a keleti szárnyat érintik, „valójában mind a 32 NATO-tagország veszélyben van, hiszen az orosz rakéták hiperszonikus sebességgel percek alatt elérhetik Európa bármely pontját”. Ezért kulcsfontosságúnak nevezte a Keleti Őrszem műveletet, amely „rugalmas védelmet biztosít a légtérsértésekkel és más fenyegetésekkel szemben”.

A lengyel légtérbe a héten behatoló orosz drónok ügyében a főtitkár úgy fogalmazott: „A történtek attól függetlenül, hogy szándékosak voltak-e vagy sem, felelőtlenek és elfogadhatatlanok”, hozzátéve, hogy a NATO integrált légvédelmi rendszerei sikeresen biztosították a szövetség területének védelmét.

Donald Trump is reagált

Rutte szerint Donald Trump amerikai elnök „jól reagált a történtekre”, és az Egyesült Államok elkötelezettsége a NATO iránt szilárd. „A lengyel elnök beszélt Donald Trumppal, én magam is beszéltem vele, és ez nagyon jó kapcsolatépítő megbeszélés volt, különösen a múlt heti washingtoni találkozójuk után” – mondta.

Üdvözölte továbbá az Európai Bizottság elnöke, Ursula von der Leyen által javasolt, közös uniós finanszírozású „drónfal” tervét. Kiemelte: „Az EU és a NATO szorosan együttműködik: a NATO a védelmi tervezést és követelményeket adja, az EU pedig az ipar és a finanszírozás terén tud hozzájárulni. Ezért minden uniós kezdeményezés, például a dróntechnológia fejlesztése, hasznos a közös védelem szempontjából.”

Alexus Grynkewich tábornok a művelet katonai részleteiről szólva elmondta: „A Keleti Őrszem művelet átfogó és integrált védelmi rendszert alakít ki az északi térségtől a Fekete- és Földközi-tengerig, összekapcsolva a légi rendészeti és földi légvédelmi képességeket. Ez a művelet rugalmasságot és erőt ad, lehetővé téve, hogy pontosan ott és akkor összpontosítsuk erőinket, ahol és amikor szükség van rá.”

Hozzátette, hogy Franciaország, Dánia, az Egyesült Királyság és Németország már felajánlott vadászgépeket, hadihajókat és légvédelmi rendszereket. A NATO emellett „új, költséghatékony drónellenes technológiákat is gyorsított ütemben vezet be, hogy a művelet hosszú távon fenntartható legyen”.

„A keleti szárny az első védelmi vonalunk, de valójában az egész szövetséget védi. A művelet már most elkezdődik, de idő kell a teljes összehangoláshoz” – hangsúlyozta Grynkewich.

Liner/MTI