A gazda, egy 32 éves férfi még az év elején fogadta örökbe Leót, és elmondása szerint a különös szokás szinte azonnal megjelent. „Leo a fogadásunk hetében kezdett el apportírozni velünk” – nyilatkozta a Newsweeknek. „Eleinte csak a játékait dobtuk el, hogy eltereljük a figyelmét, és ne zavarjon minket a home office alatt, de hamar rájött, hogy ha visszahozza a játékot, újra el fogjuk dobni.”

Azóta az apportírozás a mindennapi rutin részévé vált, és a gazda szerint ez az egyik oka annak, hogy időnként „inkább kutyának tűnik, mint macskának”.

Bár az apportírozás hagyományosan a kutyákhoz kötődik, egyes macskák természetüknél fogva is szeretnek visszahozni tárgyakat. Bizonyos fajták, például a szíámik, burmák, bengáliak és a Devon Rexek, mint Leo, kifejezetten játékosak, intelligensek és könnyen taníthatók.

A Purdue Egyetem Állatorvosi Karának kutatója, Mikel Delgado vezetésével készült 2024 szeptemberében publikált PLOS One tanulmány szerint a macskák 41 százaléka játszik apportírozást, így a sztereotípia, miszerint a macskák közömbösek az emberek iránt, nem minden esetben igaz. A „Making Fetch Happen” című vizsgálat több mint 8 ezer macskatartót kérdezett meg, és kiderült, hogy a fiatalabb, benti macskák, valamint bizonyos fajták – például bengáliak, szíámik és abesszínek – nagyobb valószínűséggel vesznek részt az apportjátékban.

„Míg a kutyákat azért tenyésztették, hogy segítsenek az embereknek, a macskáktól történelmileg csak társaságot vártunk el. De ahelyett, hogy közömbösek lennének, a játék visszahozása valójában egy társas kérés … a macskák valóban élvezik ezeket az interakciókat a gazdájukkal.”