A vállalat szerint ez a volumen a következő években gyökeresen átalakíthatja az újépítésű lakások piacát, és hosszú távon jelentős árversenyt generálhat. A kormányrendelet értelmében minden olyan lakásfejlesztés, amely legalább 250 lakás építését tűzi ki célul, és ezek legalább 70 százaléka megfelel a kedvezményes, 3 százalékos kamatozású hitel feltételeinek, nemzetgazdaságilag kiemelt beruházásként kaphat besorolást. A kormány várakozásai szerint a program keretében jövőre akár 25 ezer lakás is fejlesztés alatt állhat, míg öt év távlatában 50 ezer új otthon megépítése válhat valóra.

Az MTI a Duna House kalkulációi alapján a 2026-ban induló projektek 90–110 százalékkal növelhetik a piacon jelen lévő újépítésű fejlesztések számát, ugyanakkor a lakások zöme ekkor még kivitelezés alatt lesz, ezért a valódi, tömeges átadások csak 2027–2028-ban várhatók. Öt éves távon ez évente átlagosan 10 ezerrel több új lakás átadását jelentené, ami a jelenlegi szinthez képest körülbelül 40 százalékos növekedést hozna.

Szegő Péter, a Duna House vezető elemzője hangsúlyozta: „A program valódi hatása akkor lesz mérhető, amikor az új lakások tömegesen megjelennek a piacon, ez várhatóan 2027 második felétől kezdődhet.” Hozzátette, hogy az előértékesítési szakasz már 2026 elején elindulhat az első projekteknél, ami keresletnövekedést hozhat, míg az árakra gyakorolt érdemi hatás a kínálati fordulattal együtt 2027–2028-ra válhat igazán érzékelhetővé.

A szakértő figyelmeztetett arra is, hogy „a tervezett kínálatbővítés csak a gyors engedélyezés és az építőipari kapacitásbővítés együttes megvalósításával érheti el célját és mérsékelheti az árak emelkedését a következő években.”

A kínálati folyamatokat vizsgálva a Duna House felidézte, hogy az elmúlt öt évben a magyarországi lakásállomány évi növekedése folyamatosan csökkent: míg 2020-ban még 28 200 új lakás épült, addig 2021-ben és 2022-ben körülbelül 20 000, 2023-ban 18 600, 2024-ben pedig mindössze 13 300 otthont adtak át, ami a vizsgált időszak leggyengébb eredménye.

Liner/MTI