A szeizmikus esemény következményei – a szakértők szerint – akár a történelmi Pompeii katasztrófájával is párhuzamba állíthatók. Arkagyij Tiskov, a világ egyik vezető földrajztudósa, valamint az Orosz Tudományos Akadémia levelező tagja a TASZSZ orosz hírügynökségnek adott nyilatkozatában hangsúlyozta: „Egy mély fészkű földrengés, amely a kőzetlemezek határához kapcsolódik, jelentős változásokat idéz elő nemcsak a partvonalban, hanem a felszínformákban és még a tengerfenékben is. Csak idővel fogjuk megérteni, mi is történt valójában.”

A kutató rámutatott arra is, hogy az esemény hatása túlnyúlhat a szűken vett régión, és a Bering-tenger, valamint az Ohotszki- és a Japán-tenger térségében is észlelhető változásokat idézhet elő. Ezért is vont párhuzamot a Pompeii környéki, Kr. u. 79-ben bekövetkezett természeti katasztrófával, amit a Vezúv kitörése és az azt megelőző földrengések tettek emlékezetessé.

„Ezért szoktam példaként hozni Pompeii esetét. A kitörés és a földrengés következtében olyan átrendeződés ment végbe, ami teljes városokat és régiókat képes volt eltemetni. A pompeii katasztrófa lokális és regionális jelentőségű volt, míg Kamcsatkánál szubregionális hatásokról beszélhetünk. Úgy vélem, ennek a rengésnek a kiterjedése jóval nagyobb, sokkal szélesebb körű, mint amit Pompeii idejében tapasztaltunk”

A kamcsatkai térség a Csendes-óceáni Tűzgyűrű része, így geológiai szempontból kifejezetten aktív zónának számít. Az ilyen mélyebb rengések sajátossága, hogy hatásuk nemcsak a felszíni területeken, hanem a tengerfenéken és a partvonalak mentén is látványos és hosszan tartó változásokat idézhet elő. Szakértők szerint a következő hónapokban a térség geológiai térképe módosulhat, és az ökoszisztémák is átalakulhatnak.

A hatások elemzése jelenleg is folyamatban van, azonban a tudományos közösség előzetes értékelései szerint az esemény súlyossága és következményei hosszú távon is jelentős kihívásokat támaszthatnak a régió társadalma és környezete számára.