Az intézmény hivatalos közlése szerint ebből 64 természetes eredetű földrengés, míg 124 bányászati tevékenységhez köthető robbanás volt. A szeizmikus események többsége nem járt lakossági észleléssel, azonban Csongrád környezetében különösen aktív időszakot tapasztaltak: július 4. és 19. között 16 földrengést a lakosság is érzékelt.

A szeizmológiai obszervatórium szakemberei a közösségi oldalukon – a Facebookon közzétett bejegyzésükben – hangsúlyozták, hogy Csongrád térségében úgynevezett földrengésraj alakult ki. Ez a jelenség akkor figyelhető meg, amikor nem egyetlen, nagyobb földrengés történik, hanem több kisebb, egymáshoz időben és térben közeli rengés pattant ki – jelen esetben mindegyik 3-as magnitúdó alatti volt.

Az obszervatórium szakmai tájékoztatója szerint az ilyen földrengésrajok nem ritkák Magyarországon, és gyakran hetekig vagy akár hónapokig is eltarthatnak. A kutatók felidézték, hogy például 2023 augusztusa és szeptembere között Szarvas térségében egy hasonló jelenség során összesen 105 földrengést rögzítettek.

A történeti adatok is alátámasztják, hogy a régióban nem szokatlanok az ehhez hasonló eseménysorozatok: 2013. április 22-én Tenk közelében egy 4,8-as magnitúdójú főrengést előzött meg két kisebb rengés, amelyet aztán további 27 utórengés követett.

Liner/MTI