Hétfő reggel enyhe emelkedés volt tapasztalható a nemzetközi olajpiacokon, miután az Egyesült Államok kereskedelmi megállapodást kötött az Európai Unióval, és újabb haladékot helyezett kilátásba a Kínával folytatott vámtarifás vitában. A befektetői bizalom megerősödött, így a globális pénzpiacok és az energiahordozók is pozitívan reagáltak a fejleményekre.

A Brent típusú nyersolaj ára 0,29%-kal, azaz 20 centtel nőtt, így 68,64 dolláron állt hordónként 03:36-kor, míg az amerikai West Texas Intermediate (WTI) 15 centes, 0,23%-os emelkedést követően 65,31 dolláron forgott.

Tony Sycamore, az IG Markets elemzője a pozitív piaci reakcióval kapcsolatban kiemelte: „A tartós kereskedelmi háború kockázata, valamint az augusztusi vámhatáridők súlyának fokozatos enyhülése következtében a piacok megkönnyebbültek és kedvezően reagáltak.”

A vasárnap bejelentett USA-EU kereskedelmi keretmegállapodás értelmében a legtöbb európai uniós termékre vonatkozó amerikai importvám 15 százalékra csökken – ez a fele annak az aránynak, amelyet korábban kilátásba helyeztek. A Reuters tudósítása szerint a megállapodás elkerülte, hogy két fontos szövetséges – amik a globális kereskedelem közel egyharmadát adják – egy nagyobb szabású kereskedelmi háborúba sodródjon, amely hosszabb távon jelentősen csökkenthette volna az üzemanyag iránti keresletet is.

A hét elején Stockholmban újabb tárgyalásra került sor magas rangú amerikai és kínai tisztviselők részvételével, melynek célja az augusztus 12-i határidő előtti egyezség, amely meghosszabbíthatná a vámemelési moratóriumot Peking és Washington között.

Olajpiaci kockázatok és visszafogott kilátások

Bár hétfőn mérsékelt árnövekedés volt tapasztalható, a múlt hét pénteki záróárak háromhetes mélypontot jelentettek. Ennek oka egyrészt a globális kereskedelmi aggodalmakban, másrészt a venezuelai olajkínálat növekedésére vonatkozó várakozásokban keresendő.

A Reuters beszámolója alapján a venezuelai állami olajvállalat, a PDVSA előkészületeket tesz közös vállalkozásainak újraindítására – hasonló feltételek mellett, mint a Biden-kormányzat idején érvényes engedélyek -, amennyiben Donald Trump elnök újra kiadja az olajexport-engedélyeket partnereiknek.

A kínálatbővüléstől való piaci félelmeket tovább erősíti, hogy az OPEC+ hétfőn tartott ülése várhatóan nem változtat az augusztusra vonatkozó termelésnövelési terven. Négy szervezeti forrás szerint a csoport nyolc tagja együttesen 548 ezer hordóval növeli napi kitermelését, míg egy ötödik forrás még korainak tartotta ennek megerősítését. Az ING elemzői úgy vélik, hogy szeptember végéig az OPEC+ legalább teljes mértékben visszavezeti a korábbi, összesen 2,2 millió hordó/nap önkéntes termeléscsökkentését, amely szeptemberre legalább 280 ezer hordó/nap bővülést jelenthet. A kitermelő országok célja egyértelmű: a nyári keresletnövekedést kihasználva visszanyerni korábbi piaci részesedésüket.

Közel-keleti feszültségek is árnyékolják a piacot

A geopolitikai kockázatok továbbra is jelen vannak: vasárnap a jemeni Houthi felkelők bejelentették, hogy minden olyan hajót támadni fognak, amely üzleti kapcsolatban áll izraeli kikötőkkel – állampolgárságtól függetlenül. A bejelentést a Gázai övezetben zajló konfliktussal indokolták, és úgy nevezték: ez a „negyedik hadműveleti fázis” Izrael ellen.

Eközben a JP Morgan elemzése szerint a globális olajkereslet júliusban éves szinten 600 ezer hordóval nőtt, miközben a készletszint 1,6 millió hordóval emelkedett naponta, ami vegyes hatással van az árfolyamok mozgására.