Ugyanakkor a Pew Research Center szerint az amerikai munkavállalók több mint fele aggódik a technológia munkaerőpiacra gyakorolt hatása miatt, és nem alaptalanul: a Világgazdasági Fórum januári jelentése szerint az amerikai munkaadók 48%-a tervezi a létszámcsökkentést az MI miatt.

Az egyik legismertebb hang, aki árnyaltan, de határozottan próbálja elmagyarázni, mire is számíthatunk, Ethan Mollick, a Wharton Egyetem docense és a “Co-Intelligence: Living and Working with AI” című könyv szerzője. Mollick a CNBC-nek adott interjújában több olyan gondolatot is megosztott, amelyek komoly figyelmeztetést jelentenek a jövő munkavállalói és vezetői számára egyaránt.

Bár egyre több hangos jóslat születik arról, hogy a mesterséges intelligencia rövid időn belül lecseréli az embereket a munkahelyeken, Mollick szerint ez nem ilyen egyszerű. „Az a gondolat, hogy egyszerűen ki lehet cserélni az embereket MI-re, naivitásnak tűnik számomra” – fogalmazott. Ugyanakkor figyelmeztetett: „Ez nem jelenti azt, hogy nem lesznek hatásai.”

Az MI-laborok célja

Mollick hangsúlyozta: az MI-laborok célja három éven belül teljesen autonóm, embernél okosabb ügynökök kifejlesztése. „Nem tudjuk, hogy ezt sikerül-e elérniük, de ők ebben hisznek – erre fogadnak. Nyíltan azt mondják, hogy a tömeges munkanélküliségre kell felkészülnünk. Hogy ezt elhisszük-e vagy sem, azt nem tudom, de legalább lehetőségként számolni kell vele.”

A professzor szerint a legnagyobb bizonytalanságot nem is feltétlenül az MI technikai képességei jelentik, hanem az, hogy a vállalatvezetők miként döntenek ezek alkalmazásáról. „A szervezeti átalakulás sokkal lassabb, mint amit a tech cégek képzelnek.”

Különösen aggasztónak tartja Mollick az MI hatását a pályakezdő munkavállalókra. „Úgy vélem, sokan elhamarkodottan az MI-t okolják a fiatalok munkanélküliségéért – szerintem ez még nem valósult meg, de egyre nagyobb aggodalomra ad okot.” A professzor szerint a cégeknek újra kell értelmezniük az alacsonyabb szintű pozíciók szerepét, nem csupán a munkavégzés, hanem a tapasztalatszerzés és a jövő vezetőinek kinevelése szempontjából is.

Az orvosok nincsenek veszélyben

Azt is kiemelte, hogy az igazi kihívás nem az MI használatának megtanulása lesz, hanem az, hogy a dolgozók olyan szintű szakértelmet szerezzenek, amivel felügyelni tudják ezeket a rendszereket. Ehhez azonban olyan ismétlődő feladatokat kellene elvégezniük, amiket az MI már könnyedén megold – ami viszont felveti a kérdést: ki és hogyan fog így szakértelmet szerezni?

Mollick ugyanakkor nem fest kizárólag sötét képet. Szerinte azok a pozíciók, amik több, egymással összekapcsolt feladatot igényelnek – például orvosok, akik egyszerre empatikusak, képesek diagnosztizálni és naprakészen követni az orvosi kutatásokat -, sokkal kevésbé vannak veszélyben. „Ha az MI ezek közül egyet-kettőt jobban végez, az nem feltétlenül katasztrófa, hanem lehetőség arra, hogy az ember arra koncentráljon, amit a legjobban szeret.”

A professzor rámutatott arra is, hogy az MI-eszközök jelenleg inkább egyéni, semmint szervezeti szinten működnek hatékonyan. A legtöbb rendszer nem csapatmunkára, hanem egyéni chatbotként készült – így nehezen illeszthető be a vállalati folyamatokba. „Igazságtalan elvárni, hogy a dolgozók maguk találják ki, hogyan használják ezeket. A vezetők sürgetik a bevezetést, azt mondják, hogy aki nem használja az MI-t, az elveszíti az állását – közben pedig nincs világos jövőkép arról, hova is tartunk.” – idézte a CNBC.