A La Repubblica olasz napilap júliusi riportja szerint a XIV. Leó pápa májusi megválasztása óta naponta átlagosan száz kilogrammnyi küldemény érkezik a Vatikán irányába.

A küldemények első megállója az olasz posta legnagyobb római elosztóközpontja, ami a fiumicinói Leonardo Da Vinci repülőtér szomszédságában, mintegy harmincezer négyzetméteren működik. Ez a logisztikai központ látja el Róma és a dél-olaszországi tartományok postai forgalmának nagy részét, ideértve a Vatikánnak szánt küldeményeket is, amelyeket a világ minden tájáról szállítanak repülővel, vasúton vagy közúton.

A fiumicinói elosztóközpont vezetője, Antonello Chidichimo egy sajtóbemutató alkalmával elárulta, hogy „a legtöbb levél Ferenc pápa betegsége alatt érkezett, vagyis idén februártól, amikor a küldeményeket nem is a Vatikánba, hanem közvetlenül a Gemelli-klinikára továbbítottuk. A napi összsúlyuk ekkor elérte a százötven kilogrammot is.”

Napi száz kilogramm

Jelenleg, XIV. Leó hivatalba lépését követően ez a mennyiség napi száz kilogrammra állt be, mely így is példátlan postai forgalmat jelent. A pápának címzett levelek feldolgozása a központban automatizált módon zajlik: vonalkód és pecsét alapján azonosítják az egyes darabokat, amelyek ezután hosszú futószalagon haladva sárga ládákba és zsákokba kerülnek. Ezeket naponta három alkalommal – reggel, délben és este – postai furgon viszi tovább a Vatikánba.

A rendszer működésének részleteiről szólva Chidichimo hozzátette, hogy a feladók földrajzi eredetét elsősorban a bélyegek és a kézírás alapján állapítják meg. „A feladók életkorát is gyakran meg lehet tippelni a kézírás alapján” – jegyezte meg.

A levelek jelentős része Latin-Amerikából érkezik – nem véletlenül, hiszen Ferenc pápa Argentínából származott, míg XIV. Leó korábban Peruban szolgált. Ugyanakkor az utóbbi években Ukrajnából is egyre több levél jut el Rómába, de a legtávolabbi küldemények egyértelműen Óceániából érkeznek. A borítékok között akadnak olyanok, amelyeken kézzel írt imádságok is szerepelnek.

A címzés nem követel meg szigorú formai előírásokat – gyakran elég, ha csak a pápa neve és a „Vatikán” szerepel a borítékon. Ugyanakkor a 00120-as vatikáni irányítószám feltüntetése gyorsabb kézbesítést biztosít. Arra a kérdésre, hogy a digitális világ korában miért választják mégis oly sokan a kézzel írott levelet, Antonello Chidichimo így válaszolt: „A levélforma a mai napig mélyebbnek és személyesebbnek számít, és szorosabb kapcsolatot igyekszik teremteni a feladó és a címzett között.”

A világ tehát továbbra is papíron beszélget az egyházfővel – méghozzá napi száz kilogrammnyi súllyal. Az elosztóközpont futószalagjain hömpölygő kézzel írt sorok a remény, a hála és a hit közvetítőivé váltak a 21. század közepén is.

Liner/MTI