A tervezet egyik legvitatottabb pontja, hogy a biodiverzitás immár nem rendelkezik külön kerettel, így a zöld célkitűzések pénzügyi forrásai összeolvadnak más környezetvédelmi és ipari prioritásokkal. Ez pedig a szakértők és civil szervezetek szerint „pusztító csapás” lehet az európai természetvédelem számára.

Az új javaslat egyik kulcseleme, hogy a jelenlegi környezetvédelmi programokat – köztük a 5,45 milliárd eurós LIFE programot – egy nagy, 409 milliárd eurós „Versenyképességi Alapba” integrálnák, ami magában foglalná a digitalizáció és a védelmi kiadásokat is. Az így összevont alapnak mindössze 43 százaléka irányulna klíma- és környezetvédelmi célokra, és ezen belül a biodiverzitás finanszírozására már nem különítettek el meghatározott keretet.

Ester Asin, a WWF Európai Politikai Irodájának igazgatója aggodalmát fejezte ki. „[Valós] veszély fenyeget, hogy a biodiverzitás háttérbe szorul az ipari prioritások javára, amelyeket zöld beruházásokként tüntethetnek fel.”

Az Európai Bizottság ugyanakkor azt hangsúlyozza, hogy a zöld célokra szánt források az új költségvetési struktúrában növekedni fognak, hiszen a teljes büdzsé 35 százaléka, mintegy 700 milliárd euró, a Zöld Megállapodás céljainak elérését szolgálja majd. Jessika Roswall, az EU környezetvédelmi biztosa a Politico-nak elmondta: „Úgy vélem, hogy ez a költségvetés átfogóan közelíti meg a kérdést. Sok jó környezetvédelmi jogszabályunk van, de most az eredményeket is kell hoznunk, és ez a költségvetés pontosan erre ad választ.”

Katasztrofális csapás Európa természetére

A természetvédelem fontos civil szereplői azonban kevésbé optimisták. Anouk Puymartin, a Birdlife Europe képviselője így nyilatkozott: „Ez katasztrofális csapás Európa természetére és polgáraira nézve. A biodiverzitás elveszíti helyét az uniós költségvetésben, mert nincs számára elkülönített finanszírozás vagy egyértelmű prioritás.”

Az eddigi költségvetési tervekben 2024-re az éves kiadások 7,5 százalékát, majd 2026-tól és 2027-től 10 százalékát szánták biodiverzitási célokra. Az új javaslatban viszont nincs ilyen konkrét célkitűzés. Az Európai Bizottság a fenntarthatóságot nem különálló finanszírozási prioritásként, hanem átfogó, horizontális szempontként szeretné kezelni, amely áthatja az összes uniós kiadást. A költségvetési dokumentum szerint „a horizontális prioritások következetes alkalmazását biztosítja, beleértve a klímát, a biodiverzitást, a ’ne árts’ elvet, valamint a társadalmi és nemi egyenlőségi szempontokat.”

Cornelius Müller, a Fenntartható Banki Szövetség szakpolitikai munkatársa szerint „most az a kérdés, hogyan épül be a fenntarthatóság az EU költségvetésének irányításába és struktúrájába. Az EU-nak ezeket az elveket minden pénzügyi eszközbe be kell építenie.”

Ennek ellenére több szakértő úgy véli, hogy a természetvédelem konkrét, elkülönített források nélkül könnyen háttérbe szorulhat az ipari és gazdasági érdekekkel szemben, amelyek a versenyképességi szempontok mentén alakulnak. Az új tervezetben az unió vízvédelmi és vízügyi rezilienciára irányuló céljai sem kapnak elkülönített költségvetési keretet, pedig olyan tagállamok, mint Spanyolország és Portugália, jelentős vízhiánnyal küzdenek, és ezt a témát hangsúlyosan képviselték az elmúlt évek uniós prioritásai között.