A Magyar Nemzet YouTube-csatornáján, a Pikk Extra című műsorban közzétett interjúban úgy fogalmazott: „Nyugodtan futok rá erre a választásra”, mivel a 2022-ben tett vállalások több mint 90 százalékát már teljesítették. A miniszterelnök Bayer Zsolt és Ambrózy Áron kérdéseire válaszolva hangsúlyozta, hogy a kormány legnagyobb eredményei közé tartozik Magyarország kimaradása az ukrajnai háborúból – még akkor is, ha „a fejük tetejére állnak a brüsszeliek”. Emellett kiemelte a migráció elutasítását, a genderideológia elleni törvényt, a gyermekek után járó adókedvezmény megduplázását, valamint „Európa legnagyobb adócsökkentési programját”.

Teljesítmény kontra szándékpolitika

Orbán Viktor szerint a politikát nem a szándékok, hanem az eredmények alapján kell megítélni. „Nem hiszem, hogy a teljesítményt bármilyen digitális mozgalom felül tudja írni”. Meglátása szerint a nyugati politikában uralkodó „szándékfelelősség” legfeljebb egy választásra elég. Mint fogalmazott: „A pokolba vezető út is jószándékkal van kikövezve, de ez nem ok arra, hogy elmenjünk a pokolba.”

Ezzel szemben a Fidesz rendelkezik egy szervezett politikai közösséggel, míg a Tisza Párt – szavai szerint – „csak egy digitális politikai mozgalom”. A győzelemhez viszont mindkettő szükséges. „Nekünk ebből a kettőből másfél megvan, az ellenfélnek egy van meg” – értékelt.

Magyar politikai logika: páratlan játék

A magyar politikát Orbán egyedinek nevezte, amelyet egy páratlan kártyajátékhoz, az ultihoz hasonlított: „Ha valamit el akarok érni, akkor ketten összefognak ellenem, és le kell őket vernem”. Meglátása szerint ez a fajta politikai logika Európában máshol nem jellemző, és ez adja a magyar politika sajátosságát.

A választójogról szólva megjegyezte: „Most általános választójog van; lehet keseregni, jó, nem jó: így van”, hozzátéve, hogy ennek keretében a politikai döntéshozatal a teljes közösség kezében van.

Társadalmi eredmények és gazdasági növekedés

Orbán Viktor több konkrét adatot is említett az eredmények alátámasztására: egymillióval több munkahely van, mint 2010-ben, a magyarok gépjármű-állománya 1,1-1,2 millióval nőtt, a húsfogyasztás pedig az alsóbb jövedelmi rétegekben is jelentősen emelkedett. „Ha jól csináljuk, nem überelhető, verhetetlen” – jelentette ki a kormányzati teljesítményről.

Brüsszel, Ukrajna és a nemzetállami szuverenitás

A beszélgetésben hangsúlyosan előkerült az Európai Unió jövője is. Orbán szerint a brit kilépés után megbomlott az egyensúly az európai nagyhatalmi tervek és a nemzetállamok Európája között. A V4-ek szétesése után „maradtunk ketten” – utalt Magyarországra és Szlovákiára.

A migrációs paktumot, a genderideológiát és Ukrajna uniós csatlakozását egyaránt elutasította. Szerinte ezek Brüsszel azon törekvései, amelyek veszélyeztetik a magyar szuverenitást, jóléti vívmányokat, valamint társadalmi kohéziót. „Ha elfogadjuk, amit Brüsszel akar, pillanatok alatt tönkremegy több százezer, de lehet, hogy 2-3 millió család is.”

Ukrajna kérdése: tűzszünet és stratégiai szövetség, nem tagság

Orbán szerint Ukrajna uniós csatlakozása valójában „az európai egyesült államok létrehozásának befejezése” lenne, amit a magyar kormány nem támogat. Ehelyett stratégiai szövetséget javasol, tagállami jogkörök nélkül.

A háborúval kapcsolatban leszögezte: „Először legyen tűzszünet és béke, és utána legyen egy biztonsági garancia, amely egyáltalán definiálja Ukrajnát, mert ma nem tudjuk, mi Ukrajna, nem tudjuk, hol a határa, nem tudjuk hány polgára van.”

Tanulságok Németországból – a migrációs válság árnyékában

A német migrációs politikát kudarcnak nevezte, mondván: „Letették a fegyvert, és elmondták, hogy az iszlám része a német kultúrának.” Hangsúlyozta, hogy Magyarországnak tanulnia kell ebből a hibából, és „ide migránsokat nem lehet beengedni, és sosem lehet elfogadni, semmilyen jogi státuszt nem szabad nekik adni, mert végünk van, nincs visszaút.”

A vendégmunkások kapcsán kiemelte: a törvényi szabályozás szigorú és nem engedi, hogy több külföldi munkavállaló érkezzen, mint ahány üres álláshely van.

A jövőről: utódlás, közösség, értékrend

A Fidesz jövőjéről szólva a miniszterelnök úgy fogalmazott: „Ez egy olyan politikai közösség, amelynek az ereje, a gyökérzete, a küzdőképessége, az energiája valójában abból táplálkozik, hogy az ország többsége szereti a hazáját, szereti a családját, és rejtélyes módon még őriz kapcsolatot a Jóistennel is.” Úgy véli, a magyar jobboldal jövője nem személyfüggő, a fa törzse – a közösség – a legfontosabb.

A beszélgetést azzal zárta: „Fontosak a személyek, még a miniszterelnök személye sem jelentéktelen, de valójában a fa törzse a legfontosabb, és az nagyon vastag.”

Liner/MTI