Sokan gondolják úgy, hogy a tüdőrák kizárólag a dohányosokat érinti, ám egy friss tanulmány szerint ez koránt sincs így. A Nature tudományos folyóirat hasábjain megjelent kutatás azt vizsgálta, milyen szerepet játszhat a levegőszennyezés a nemdohányzók tüdőrákjának kialakulásában – az eredmények pedig igencsak megdöbbentőek.

A kutatócsoport 871 nemdohányzó ember tüdődaganatát elemezte, akik Afrika, Ázsia, Európa és Észak-Amerika 28 különböző területén éltek, eltérő mértékű levegőszennyezettség mellett. Teljes genom szekvenálást alkalmazva mutációs mintázatokat (mutációs szignatúrákat) kerestek, melyek korábbi környezeti hatások, például vegyi anyagok vagy légszennyezés nyomait hordozzák.

A genetikai adatokat műholdas és földi légszennyezettségi mérésekkel kombinálva a kutatók egészen egyértelmű összefüggést találtak: azok a nemdohányzók, akik tartósan magas szálló por (PM2.5) koncentrációnak voltak kitéve, jóval több genetikai mutációt hordoztak a daganataikban. Ráadásul ezek között több driver mutáció is volt, melyek közvetlenül hozzájárulnak a daganatképződéshez.

Meglepő módon néhány mutációs mintázat szinte teljesen megegyezett (!) azokkal, melyeket dohányosoknál figyelnek meg: az egyik ilyen szignatúrát például négyszer gyakrabban találták meg a szennyezett levegőjű területeken élőkben. Egy másik, az öregedéssel összefüggő mintázat 76 százalékkal (!) gyakoribb volt a vizsgált esetekben.

A kutatás világosan rámutatott: a légszennyezés sejtszinten okozhat hasonló károsodásokat, mint a dohányzás vagy az öregedés. Noha eddig is tudtuk, hogy a rossz levegő káros az egészségre, most már az is nyilvánvaló, hogy a nemdohányzók tüdőrákjának kialakulásában is jelentős szerepet játszhat.