A kutatók szerint ezeknek a haláleseteknek mintegy kétharmada, azaz 171 áldozat, nem történt volna meg klímaváltozás nélkül. A június 23. és július 2. közötti időszakban Londonban akár 34,7°C-os csúcshőmérsékleteket is mértek, miközben az országos egészségügyi hatóság borostyán színű riasztást adott ki, figyelmeztetve a kórházak túlterhelésére és az egészségügyi ellátórendszer sebezhetőségére.

„A klímaváltozás alapjaiban változtatja meg a szélsőséges hőhatásokkal kapcsolatos kockázatokat, és még mindig alulértékelt veszélyt jelent” – hangsúlyozta Dr. Fredi Otto, az Imperial College London klímakutatója. „Egy-két fokos hőmérséklet-emelkedés is élet és halál közötti különbséget jelenthet számos ember számára.”

A vizsgálat nem közvetlen halotti statisztikákon, hanem egy tudományosan validált statisztikai modell alapján készült, ami korábbi, lektorált tanulmányok módszertanát alkalmazza. A becslések összhangban állnak a korábbi évekbeli adatokkal: 2022 nyarán például több mint 3 ezer ember vesztette életét a rekordhosszúságú és -hőmérsékletű nyári időszak alatt az Egyesült Királyságban.

Európa sem menekült meg – több mint 2300 haláleset 12 városban

A hőség nemcsak Londont, hanem Európa számos nagyvárosát is sújtotta. 12 európai metropoliszban összesen mintegy 2300 ember halhatott meg az extrém meleg következtében. A kutatók szerint ebből legalább 1500 haláleset szintén a klímaváltozás következménye, ami az amúgy is magas hőmérsékleteket „átdöntötte” az emberi tűréshatár fölé.

„Még ha nem is lenne klímaváltozás, akkor is lehetne hőhullám, de a jelenlegi klímaváltozás jelentősen súlyosbítja a hőmérséklet-emelkedést, és ezáltal sokkal veszélyesebbé teszi a hőséget” – emelte ki Dr. Ben Clarke, az Imperial College London kutatója.

Hogyan öl a hőség?

A hőség a szervezet több pontját is extrém terhelésnek teszi ki: a szív- és érrendszert, valamint a veséket különösen nagy stressz éri, miközben a test próbálja fenntartani normál hőmérsékletét. A legnagyobb veszélynek az idősek, valamint a krónikus betegségekben – például cukorbetegségben vagy szívproblémákban – szenvedők vannak kitéve. Ugyanakkor a friss adatok szerint a hőhullám idején 296 ember a 20 és 64 év közötti korosztályból is életét vesztette.

A kutatás felhívja a figyelmet arra is, hogy a kisgyermekek, akik testtömegükhöz képest gyorsabban melegszenek fel, valamint a várandós nők is kiemelten veszélyeztetettek. A meleg ráadásul koraszülések kockázatával is összefüggésbe hozható. A legnagyobb kockázatot azonban a társadalmilag kiszolgáltatott rétegek viselik: alacsony jövedelműek, hajléktalanok, illetve azok, akik nem férnek hozzá klímaberendezésekhez vagy zöldterületekhez. Egy építőmunkás Olaszországban, valamint egy barcelonai utcaseprő is életét vesztette a kánikula következtében.

A brit infrastruktúra nincs felkészülve a hőségre

A hőhullám nyomán egyre több szakértő sürgeti, hogy az Egyesült Királyság sürgősen alkalmazkodjon az új éghajlati viszonyokhoz, különös tekintettel az épületek és közterek hűtésére. „Egészségügyi és oktatási intézményeink nem alkalmasak arra, hogy ilyen mértékű hőséget kezeljenek” – figyelmeztetett Dr. Chloe Brimmicombe klímakutató, aki ugyan nem vett részt a mostani tanulmányban, de évek óta hívja fel a figyelmet a probléma súlyára.

„Több kormányzat alatt sem született átfogó stratégia az egészségügyi, szociális és gondozási épületek hőhullámokhoz való adaptálására, holott a kutatások régóta jelzik ennek óriási szükségességét” – tette hozzá, utalva az áprilisi nemzeti tanácsadói jelentésre is.

Bár a légkondicionálás hatékony eszköze lehet a belső terek hűtésének, egyben áramkimaradásokhoz és a probléma fokozásához is vezethet. A klímaszakértők szerint természetes hűtési megoldásokra – például redőnyökre zöldtetőkre, fákkal árnyékolt utcákra – lenne szükség, hogy az épített környezet is képes legyen reagálni az éghajlati valóságra. A brit környezetvédelmi minisztériumot (DEFRA) megkereste a Sky News állásfoglalásért, de válasz egyelőre nem érkezett.