A június 22-től július 2-ig tartó tíznapos periódusban Spanyolországban a hőmérséklet meghaladta a 40°C-ot, míg Franciaországban erdőtüzek is pusztítottak a szárazság és forróság miatt. A tudósok által alkalmazott epidemiológiai modellek és történeti halálozási adatok alapján becsülték meg az áldozatok számát, hangsúlyozva, hogy a legtöbb hőhöz köthető haláleset hivatalosan nem kerül bejelentésre, sőt, több ország nem is hozza nyilvánosságra ezeket az adatokat.

A vizsgálat szerint az áldozatok közül 1500 haláleset közvetlenül a klímaváltozás hatására következett be, mivel az extrém meleg az emberi szervezet számára különösen veszélyes. „A klímaváltozás következtében jóval melegebb van, mint korábban lenne, ami pedig sokkal veszélyesebbé is teszi ezeket a hőhullámokat” – hangsúlyozta Dr. Ben Clarke, az Imperial College London kutatója.

A kutatás 12 nagyvárosra – köztük Barcelona, Madrid, London és Milánó – terjedt ki, ahol a tudósok szerint a klímaváltozás akár 4°C-kal is növelte a hőhullámok csúcshőmérsékletét. A vizsgálatban a halálozások olyan eseteket is tartalmaztak, ahol a hőhatás súlyosbította a már meglévő egészségügyi állapotokat, és ez vezetett halálhoz.

Rendkívüli volt a hőség

Az EU Copernicus Klímaváltozási Szolgálata ugyanazon a napon megjelent havi jelentésében megerősítette: az idei június a harmadik legmelegebb volt globálisan, csupán a 2024-es és 2023-as júniusi értékek haladták meg. Nyugat-Európában viszont ez volt a valaha mért legmelegebb június, ahol számos területen „nagyon erős hőstressz” alakult ki – ez az a szint, amikor a hőérzet meghaladja a 38°C-ot – írja a Reuters.

„A melegedő világban a hőhullámok egyre gyakoribbak, intenzívebbek lesznek, és egyre több embert fognak érinteni Európa-szerte” – figyelmeztetett Samantha Burgess, a Copernicus klímastratégiáért felelős vezetője. A helyzet súlyosságát mutatja, hogy egy 2023-as tanulmány szerint csak a 2022-es európai nyári hőhullámok 61 ezer halálesethez vezethettek, ami rávilágít arra, hogy a kontinens országai még mindig nem rendelkeznek megfelelő védelmi intézkedésekkel a szélsőséges hő ellen.

A tudósok szerint a fő ok továbbra is a légkörbe kerülő üvegházhatású gázok felhalmozódása, elsősorban a fosszilis tüzelőanyagok égetése révén. Ez emeli meg az alap hőmérsékleti szintet, így amikor hőhullám éri el a térséget, a csúcshőmérsékletek is jóval magasabbra szökhetnek, mint korábban.

A tanulmány sürgeti a kormányokat, hogy sürgősen javítsák hővédelmi stratégiáikat, különösen a veszélyeztetett korcsoportok és krónikus betegek védelme érdekében. A jelenlegi adatok szerint ugyanis a klímaváltozás nem a jövő fenyegetése, hanem a jelen egyik legsúlyosabb egészségügyi kihívása.