A tudományos célú „Chikyu” nevű fúróhajó három hétig tartó küldetésre indul a Csendes-óceánban található Minami Torishima sziget közelébe, ami Japán legkeletibb pontja és egyben katonai jelentőséggel bíró terület. Itt, Japán kizárólagos gazdasági övezetében tervezik a próbakitermelést, mely során 5500 méteres mélységből próbálnak iszapmintát hozni a felszínre.

„Ez a világ első kísérlete arra, hogy ilyen mélyről üledéket nyerjünk ki a ritkaföldfémek céljából” – közölte Ishii az AFP hírügynökséggel. „A fő célunk az, hogy teszteljük a bányászati eszközök működését, így az üledék mennyisége jelenleg másodlagos.”

A Nikkei japán üzleti napilap értesülése szerint a misszió keretében mintegy 35 tonnányi tengerfenéki iszapot terveznek felszínre hozni. Becslések szerint minden tonnányi anyag körülbelül két kilogramm ritkaföldfémet tartalmazhat, ezek a fémek elengedhetetlenek például nagy teljesítményű mágnesek, elektromos járművek, szélturbinák és modern elektronikai eszközök gyártásához – írja a France24.

Japán törekvése nem csupán technológiai úttörés

Japán törekvése nem csupán technológiai úttörés, hanem válasz is a globális nyersanyag-ellátási bizonytalanságokra. Az ország a közelmúltban megállapodást kötött az Egyesült Államokkal, Indiával és Ausztráliával, hogy közösen dolgozzanak a stratégiai fontosságú nyersanyagok megbízható ellátásán, különös tekintettel a ritkaföldfémekre. Az aggályokat fokozza, hogy Kína a Nemzetközi Energiaügynökség szerint a világ ritkaföldfém-kitermelésének közel kétharmadát, míg a feldolgozott készletek 92 százalékát uralja.

A geopolitikai feszültségek azután erősödtek fel, hogy Kína 2024 áprilisa óta engedélykötelezettséggel sújtja a ritkaföldfémek exportját. Sokak szerint ez válaszlépés volt az USA által bevezetett kínai importkorlátozásokra. A mélytengeri bányászat azonban nemcsak gazdasági, hanem környezeti viták tárgya is világszerte. Természetvédelmi szervezetek arra figyelmeztetnek, hogy az ilyen tevékenységek súlyosan károsíthatják a tengeri ökoszisztémákat, valamint visszafordíthatatlan károkat okozhatnak az óceánfenék élővilágában.

A nemzetközi vizeken zajló mélytengeri bányászat szabályozása továbbra is rendezetlen terület, ezért az ENSZ égisze alatt működő Nemzetközi Tengerfenék Hatóság (ISA) idén júliusban globális kódex megalkotásáról tárgyal, ami a jövőben keretek közé szoríthatja az efféle tevékenységeket.