Kezdőlap

Friss hírek

Fontos hírek

Felkapott

Menü

AKTUÁLIS

AKTUÁLIS

Tanulmány: megüvegesedett egy férfi agya a Vezúv kitörése után

Tanulmány: megüvegesedett egy férfi agya a Vezúv kitörése után

Tanulmány: megüvegesedett egy férfi agya a Vezúv kitörése után
Fotó: Unsplash / Illusztráció

A szakemberek szerint a rejtélyes anyag az áldozat agyának maradványa, amely a kitörés extrém, gyorsan érkező forróságában, majd a hirtelen lehűlésben üvegessé vált.

Egy friss tanulmányban egy, a Vezúv i. sz. 79-ben bekövetkezett kitörésében meghalt személy maradványait vizsgálják – áll az erről szóló beszámolóban. Felidézik: a katasztrófa pusztította el Pompejit és a környező településeket, különleges lelőhely-együttest hagyva hátra. Mint kifejtik, a szakemberek a koponya elemzése közben üvegszerű anyagot észleltek, amelynek további vizsgálata segített jobban megérteni a katasztrófa eseményeit.

A cikk a videó után folytatódik

Guido Giordano, az Università Roma Tre munkatársa és kollégái szerint a rejtélyes anyag az áldozat agyának maradványa, amely a kitörés extrém, gyorsan érkező forróságában, majd a hirtelen lehűlésben üvegessé vált – emelik ki. Mint magyarázzák, az üveg nem túl gyakori a természetben, mert a folyadék gyors hőmérséklet-csökkenése, illetve a kristályosodás hiánya szükséges létrejöttéhez. A képződéshez az anyagnak jóval a környezetét meghaladó hőmérsékleten kell megszilárdulnia.

Az, hogy egy szerves anyag üvegszerű formát öltsön, egészen ritka, üveg a Földön leginkább akkor jön létre, ha meteor csapódik be homokos vidéken – jegyzik meg a beszámolóban. A most elemzett szerves üveget Herculaneum romvárosában, egy férfi koponyájában, illetve gerincvelőjében találtak meg 2020-ban, a holttest a piroklaszt ár törmelékei között hevert. Kezdetben nem volt egyértelmű, hogy az anyag miként keletkezett.

A szakemberek korszerű képalkotó technikákkal, például elektronmikroszkópiával gyűjtöttek adatokat. A vizsgálat alapján a pokoli forróság következtében az áldozat agya megüvegesedett, hasonlót korábban nem írtak le. A 24.hu a The Independentre hivatkozva hozzáteszi: a számítások alapján az üveg kialakulásához legalább 510 Celsius-fokra volt szükség.

Mivel pusztán a kitöréssel járó tüzes szelek és forró hamu hője, illetve lassú lehűlése nem lett volna elegendő ezen körülményekhez, a kutatók azt a megállapítást tették, hogy a katasztrófa első halálos eseménye egy gyorsan szétoszló, túlhevült felhő lehetett. A szakértők szerint az egyén koponyája és gerince valószínűleg megvédte az agyat a teljes termikus összeomlástól, és lehetővé tette a szerves üveg darabkáinak létrejöttét.


Nagyjából egy hete arról számoltunk be, hogy rengeteg turista gyűlt össze a fortyogó Etna miatt, a profik és a mentőcsapatok alig fértek el. Sokan szerették volna a lehető legközelebbről látni a közelgő kitörést, ez azonban már biztonsági kockázatot jelentett. Bár a látogatók túlnyomó többsége jól felszerelt volt és tapasztalt hegyi vezetők kísérték őket, történt néhány incidens, erről itt írtunk bővebben.