2024-ben történelmi csúcsot ért el a magyar lakosság banki hitelállománya, meghaladva a 11 100 milliárd forintot (!), ami 950 milliárd forinttal több az előző év elején mért összegnél. A növekedés hátterében több tényező áll, köztük az ingatlanárak emelkedése, az inflációs nyomás és a halasztott kereslet felgyülemlése.

Az Index összefoglalója szerint a lakáshitelezés különösen erős évet zárt: az új szerződések összege 1351 milliárd forint volt, ami több mint kétszerese a 2023-as értéknek, és meghaladja a korábbi, 2021-es rekordot is.

Az átlagos lakáshitel-összeg jelentősen nőtt, 11 millió forintról közel 18 millióra emelkedett. A hitelek döntő többségét használt lakások vásárlására fordították, míg új lakásokra, építésre és felújításra jóval kisebb arányban igényeltek kölcsönöket.

A személyi kölcsönök terén is rekord született: 2024-ben az új szerződések értéke elérte a 820 milliárd forintot, ami több mint másfélszerese a 2023-as adatnak. Az év végén az átlagos személyi kölcsön már megközelítette a 3 millió forintot, annak ellenére, hogy a kamatok 16 százalék körül mozogtak.

A karácsonyi időszak hagyományosan megemeli az áruhitelek iránti keresletet is. 2024 végén az áruhitel-szerződések összege meghaladta az 5,7 milliárd forintot novemberben, míg decemberben 4,3 milliárd forintot vett fel a lakosság. Emellett a folyószámlahitelek és hitelkártya-tartozások is történelmi csúcsokat értek el, rendkívül jelentős kamatterhekkel.