Miért van különös illata a télnek? Itt a magyarázat

Amikor több réteg ruhába burkolózva télen kilépünk a csípős hidegbe, valami különleges, friss, semmivel össze nem téveszthető illatot érzünk, a tél illatát. Nem képzelődésről van szó, a magyarázat a téli hideg természetében és a hideg hatására érzéketlenné váló orrban rejlik – magyarázza a ZME Science. A fő ok, amiért érezzük ezt az illatot, nem az, hogy új illat kerül a szaglórendszerünkbe, hanem éppen ellenkezőleg. Ahogy a hőmérséklet lehűl, a levegőben lévő molekulák, köztük az oxigén, a hidrogén, a nitrogén, a metán és mások lelassulnak.

Ez azt jelenti, hogy az illatok nem jutnak el olyan messzire, mint melegebb hőmérsékleten, ezáltal a hőmérséklet lehűlésével a levegő elveszíti azon képességét, hogy különféle aromákat hordozzon. Ami pedig űrt teremt a szaglórendszerünk számára, és lehetővé teszi, hogy orrunk felfogja a finom illatokat, beleértve a nedvességet is. Emellett érdemes még szót ejteni arról is, hogy a hidegben lassabban párolognak bizonyos illékony vegyületek is, amelyek számos természetes szagért, például a talaj földes szagáért vagy a virágok illatáért felelősek.

Télen kevesebb szag kering a levegőben, beleértve a kellemetlenebbeket, mint amilyen például a szemété, az autók kipufogógázáé vagy a fűtőolajé. A hideg egyébként nem csupán korlátozza, hanem esetenként fel is erősíti a szagokat. Példaként említhető a kandalló fafüstjének az illata, mivel azt kevésbé hígítja a levegő nedvessége. Továbbá tény, hogy a téli hideg az orrunk fiziológiáját is érinti. Ha kint hideg van, az orr mélyén elhelyezkedő szaglóreceptorok mélyebbre fészkelődnek, védekezve az alacsony hőmérséklet ellen.

Ez megnehezíti a szagmolekulák megtapadását, és ennek következtében befolyásolja a szagérzetet. Az is sokat jelent, hogy a hidegebb hónapokban az emberek általában több időt töltenek bent, ahol a fűtési rendszerek kiszáríthatják az orrjáratokat. Ez a szárazság tompíthatja a szaglóreceptorokat, azaz nehezítheti a gyengébb szagok észlelését – jegyzi meg a HVG.

Korábban egyébként arra is kitértünk, hogyan befolyásolja az agyat, ha sokat vagy keveset olvasunk. Egy svéd kutató kereste erre a választ, mondván, az emberek egyre kevesebbet olvasnak, sokkal inkább a képi befogadást helyezik előtérbe. Ezáltal pedig adódik a kérdés, vajon milyen hatással lesz az agyra vagy a faji fejlődésre ez a változás? A téma kapcsán itt olvashat bővebben. Míg ebben a cikkben arról írtunk, hogy a pupilla mérete árulkodhat a hosszú távú memóriáról és az emlékek kialakulásáról.