Fontos megállapítás érkezett a kávéfogyasztásról
Egy új tudományos kutatás szerint a reggeli kávéfogyasztás jelentősen csökkentheti a szívbetegségek és az általános halálozás kockázatát, míg a délutáni és esti kávézás esetében már nem tapasztaltak hasonló előnyöket.
Fotó: Pexels / IllusztrációA New Orleans-i Tulane Egyetem szakemberei átfogó vizsgálatot végeztek, amelyben több mint 40 ezer felnőtt kávéfogyasztási szokásait elemezték. A kutatásban külön figyelmet fordítottak egy több mint 1400 fős csoportra, akik részletes étel- és italfogyasztási kérdőívet is kitöltöttek.
A közel tízéves követési időszak során figyelemre méltó eredmények születtek, melyek alapján a reggeli kávéfogyasztóknál 16 százalékkal alacsonyabb volt az általános halálozási kockázat, és 31 százalékkal kisebb valószínűséggel haltak meg szívbetegségben, mint a kávét egyáltalán nem fogyasztók. Érdekes módon ez a pozitív hatás nem jelentkezett azoknál, akik egész nap ittak kávét.
„Ez az első olyan kutatás, amely a kávéfogyasztás időzítésének egészségügyi hatásait vizsgálja” – nyilatkozta Lu Qi epidemiológus, a Tulane Egyetem kutatója, aki szerint eredményeik azt mutatják, hogy nem csak az számít, hogy iszunk-e kávét vagy mennyit, hanem az is, hogy napszakilag mikor fogyasztjuk.
A fogyasztás mennyisége és hatása
A kutatók megfigyelték, hogy a kockázatcsökkenés hasonló mértékű volt mind a mérsékelt (napi 2-3 csésze), mind az erős (napi 3 vagy több csésze) reggeli kávéfogyasztóknál. A kevesebb mint napi 2 csészét fogyasztóknál viszont kisebb mértékű volt a pozitív hatás.
Lu Qi professzor szerint a délutáni vagy esti kávéfogyasztás negatív hatásainak egyik lehetséges magyarázata lehet, hogy „a későbbi kávéfogyasztás megzavarhatja a cirkadián ritmust és olyan hormonok szintjét, mint például a melatonin, ez pedig olyan kardiovaszkuláris kockázati tényezők változásához vezethet, mint a gyulladás és a vérnyomás.”
A European Heart Journal-ban publikált tanulmány szerzői megjegyzik, hogy bár az összefüggések jelentősek, a megfigyeléses vizsgálat jellegéből adódóan közvetlen ok-okozati kapcsolat nem állapítható meg. A kutatók figyelembe vettek olyan tényezőket, mint az életkor, nem, fizikai aktivitás és alvási szokások, de számos más faktort, például a genetikai hátteret nem vizsgálták.
