Ünnepek utáni depresszió? Egy kutatás szerint ez sokat segíthet
Az egyedül élők számára az ünnepi időszak nem könnyű, és a mentális betegséggel rendelkezők különösen ki vannak téve a szezon hatásának. Ám egy kutatás szerint van valami, ami sokat segíthet ebben a helyzetben.
Fotó: Unsplash
A HUN-REN KRTK KTI, a Corvinus Egyetem, az Umea Egyetem és Yale Egyetem együttműködésének köszönhetően született meg az a kutatás, amelynek során mintegy 270 ezer egyén közösségi médiából származó kapcsolathálózatát és antidepresszáns fogyasztási adatait elemezték. A tanulmány a Science Advances folyóiratban jelent meg, melyből kiderül: nem csupán a közeli barátok, rokonok segíthetnek a jobb mentális egészség megőrzésében, hanem a távolabbi ismerőseink is.
A depresszió ellen szedett gyógyszerek mennyisége ugyanis kevesebb azoknál, akik tágabb kapcsolatrendszerükben sokféle ismerőssel állnak kapcsolatban – magyarázzák. Lengyel Balázs, a tanulmány egyik szerzője, a HUN-KRTK KTI csoportvezetője és a Corvinus Egyetem kutatóprofesszora szerint meglepték őket az első eredmények, mert azt találták, hogy az ún. kohézív (erősen kapcsolódó tagokkal rendelkező) hálózatokkal bíró egyének, azaz a sok erős, de kevés gyenge kapcsolattal bírók nagyobb arányban szednek antidepresszánsokat, ami ellentmondott a korábbi kutatásoknak.
„Aztán rájöttünk, hogy nem elég pusztán a hálózatok szerkezetét vizsgálnunk, hanem azok földrajzi jellemzője segíthet jobban elkülöníteni az erős és gyenge kapcsolatokat” – tette hozzá. Míg Tóth Gergő, a HUN-REN KRTK KTI és az Umea Egyetem tudományos munkatársa kiemelte: „Azt találtuk, hogy kisebb valószínűséggel szednek antidepresszánst, akik vagy kohézív hálózatokkal rendelkeznek a lakóhelyük településén belül, vagy sokféle távoli közösséghez tudnak kapcsolódni”.
A kutatás fontos eredménye, hogy az antidepresszánsok adagja a következő években jobban csökkent azoknál a betegeknél, akik diverz, változatos közösségekkel tudnak kapcsolódni. Ez utóbbi összefüggés az antidepresszánsok helyi elérhetőségének figyelembevétele után is fennáll, és a fiatal egyének esetében erősebb, mint az időseknél. De Bíró Anikó, a HUN-REN KRTK KTI csoportvezetője arra is rámutatott, miszerint adataik nem teszik lehetővé, hogy ok-okozati összefüggésre következtessenek, s továbbra kísérletekre van szükség a témában – írja az EgészségKalauz a kutatásra hivatkozva.
Emellett az is kétségtelen, hogy a legtöbb újévi fogalmat nem sikerül betartani. Egyes vizsgálatok alapján az újévi fogadalmak 90%-át néhány hónapon belül feladják, mivel a gondolataink általában olyan hatalmas változások körül forognak, amelyekhez igen nehéz tartani magunkat. A szokások megváltoztatása kényelmetlen, ahhoz pedig, hogy nagy változást érhessen el az ember, hosszú ideig ilyen állapotban kell lennie. Mindez végül odáig vezet, hogy nem lesz semmi az egészből. Mit tehetünk hát, hogy elkerüljük ezt, illetve sikerre vigyük a magunk elé kitűzött terveket? Erről itt olvashat bővebben.
