A kormány jogi lépéseket tesz a brüsszeli gigabírság miatt
Az Orbán Viktor vezette kormány nem hagyja annyiban, jogi lépéseket tesz a 80 milliárd forintos, illetve a napi 1 millió eurós migrációs büntetés miatt.
Fotó: A Miniszterelnöki Sajtóiroda által közreadott képen Orbán Viktor kormányfõ érkezik az Európai Unió és az Öböl-menti Együttmûködési Tanács (ÖET) országainak elsõ csúcstalálkozójára Brüsszelben 2024. október 16-án.
MTI/Miniszterelnöki Sajtóiroda/Fischer ZoltánAhogy a kormány már szeptemberben bejelentette, elfogadhatatlannak tartja a Magyarországra kiszabott migrációs bírságot, és jogi lépéseket fog tenni az ügyben. Az ehhez szükséges felhatalmazást és pénzügyi fedezetet a kormány határozatban is kihirdette a szerdai Magyar Közlönyben – közölte az Igazságügyi Minisztérium (IM) csütörtökön az MTI-vel.
A közleményben azt írták: az Igazságügyi Minisztérium nemzetközi jogi szakértők bevonásával fog lépéseket tenni a magyar érdekek védelme érdekében. A sajtóban megjelent hírekkel szemben a kormány nem enged az ítéletnek, ellenkezőleg: megkezdi a jogi lépéseket a brüsszeli döntéssel és nyomásgyakorlással szemben.
Magyarországot egyszeri 200 millió eurós, vagyis 80 milliárd forintos büntetés, valamint napi 1 millió eurós késedelmi kamat megfizetésére kötelezte az Európai Bíróság abban a perben, amit az Európai Bizottság indított Magyarország ellen a migrációs szabályok miatt. Ez az összeg brutális, hétszerese annak, amit az Európai Bizottság indítványozott a bíróság számára – hangsúlyozták.
Magyarország 800 milliárd forintot költött
A kormány már a bírság kiszabásakor nyilvánvalóvá tette, hogy ezt a bírságot Magyarország elfogadhatatlannak tartja és nem kívánja kifizetni. Felháborító, hogy Magyarország 800 milliárd forintot költött az elmúlt években a határvédelemre, Brüsszel eközben példátlan mértékű bírsággal támadja Magyarországot – emelték ki.
A tájékoztatás szerint az igazságügyi miniszter arra kapott megbízást, hogy vizsgálja meg azokat a jogi lehetőségeket, amelyekkel az ítélet következményei elháríthatók. Hozzátették: az Európai Bizottság által indított per valójában annak a politikai nyomásgyakorlásnak a része, amivel Magyarországot rá akarják venni a bevándorláspárti politikára. Azért büntetik óriási mértékű brüsszeli bírsággal hazánkat, mert nem engedjük be területünkre a migránsokat, hogy kérelmüket itt beadva aztán az országban maradjanak – fogalmaztak.
„A kormány kitart a magyar emberek akaratának érvényesítés mellett, és a határokat továbbra is megvédjük az illegális bevándorlóktól” – közölték. A tárca megjegyezte: ha Magyarország végrehajtaná az a határozatot, akkor meg kellene szüntetni a határőrizetet és az ország tele lenne itt állomásozó migránsokkal. Így az Európai Unióban beadott menekültkérelmek 25 százalékát Magyarországon kellene elbírálni, ami migránsgettók kialakulásához vezetne. Utána pedig hiába születne a kitoloncolásukról döntés, az európai tapasztalatok szerint ez tízből kilenc esetben nem sikerül – mutattak rá.
Elfogadhatatlan a helyzet
„Hazánk megbüntetése helyett Brüsszelnek el kellene fogadnia, hogy Magyarország ne vegyen részt a központi migrációs politikában, azaz a bevándorlók kötelező befogadásában és elosztásában” – áll a közleményben.
Elfogadhatatlannak nevezték, hogy Magyarországot büntetik azért, amit egyre többen a kívánatos szabályozásnak tartanak. Magyarország ezért a bírság felfüggesztését is kérte a bizottságtól. A kérdésben a magyar emberek véleményét is kikérték a most zajló nemzeti konzultációban.
A kormány mostani döntésével az igazságügyi miniszter arra kapott megbízást, hogy vizsgálja meg azokat a jogi lehetőségeket, amelyekkel az ítélet következményei elháríthatók. A konkrét jogi lépésekhez szükséges szakmai munkára tapasztalt nemzetközi jogászok bevonásával kerül sor, amelyhez a kormány 600 millió forint fedezetet is biztosít – írták.
MTI
