Hold: 1400 millió éven át tombolhattak vulkánok a felszínén

Az már régóta ismert, hogy a Holdon egy időben aktív vulkánok voltak, azt azonban eddig nem tudták megmondani a kutatók, hogy meddig voltak aktívak. A válaszhoz a kínai Csange-6 szonda segítségével kerültek, amely az égitest túlsó oldaláról hozott kőzetmintákat. A szonda egyébként már 2024 nyarán visszatért a Földre, a fedélzetén mintegy két kilogrammnyi kőzettel. Jóllehet ez nem tűnik soknak, mégis elegendő volt arra, hogy több dolgot is megtudjunk az égitest előéletéről.

Az egyik darab például a mérések szerint 4,2 milliárd éves, ami az eddigi legrégebbi szikladarab, amely a Holdról származik. Találtak emellett 107 másik bazalttöredéket is, amelyek életkora 2,8 milliárd év – ezek a vizsgálat szerint egy kitörésből származnak, amely épp a Csange-6 mintagyűjtési helyén történhetett. A Hold Földhöz közelebbi oldalán eddig nem találtak olyan bizonyítékot, ami vulkanikus aktivitásra utalt, így ez komoly felfedezésnek tekinthető – számolt be a HVG az IFLScience cikke alapján.

Az égitest két oldala között számos jelentős különbség van: a Földről mindig látható oldalán bazaltsíkságokat találni, a túlsó részén rengeteg a kráter. Továbbá a két félteke kéregvastagsága is eltérő. Az, hogy mi az oka ennek a kettősségnek, egyelőre nem ismert, ám a Science-ben és a Nature-ben megjelent friss publikációk szerint a választ a túlsó oldal vulkanikus tevékenységének felderítése adhatja meg. A cikkben kiemelik:

A mostani felfedezés azt mutatja, hogy a Holdon legalább 1,4 milliárd éven át voltak vulkánkitörések, és nagyjából 2,8 milliárd évvel ezelőtt fejeződhettek be. Hogy ennek mi az oka, egyelőre kérdéses. Elképzelhető, hogy a Hold akkor még sokkal közelebb volt a Földhöz, ezért az égitest gravitációja is jobban hathatott rá, ami végül kitöréseket eredményezhetett. Ez azonban nem feltétlenül magyarázza meg azt, hogy miért a túlsó oldalon voltak kitörések – jegyzik meg.

Korábban mindemellett arról is beszámoltunk, hogy az Uránusz és annak holdjai talán nem is olyan kietlen, elhagyatott világok: megeshet, hogy óceánok léteznek rajtuk, a holdakon pedig akár élet is előfordulhat. Szinte mindent, amit ezekről az égitestekről tudunk a Voyager–2 űrszondának köszönhetünk, amely csaknem 40 éve haladt el mellettük. Egy új tanulmány szerint azonban az eszköz méréseit megzavarta egy erőteljes napvihar, így félrevezető képet kaphattunk arról, milyen is az Uránusz rendszere.