A kormány szerint nem túlzás az ezer eurós minimálbér és a bruttó egymilliós átlagbér
A kormány szerint a béremelési tervek a gazdasági mutatók és növekedési trendek alapján megalapozottak, a GKI Gazdaságkutató azonban kétségeit fejezte ki a célok teljesíthetőségével kapcsolatban.
Fotó: Pexels / IllusztrációA kormányzat kitart azon célkitűzése mellett, hogy 2028-ra 1000 euróra emelje a minimálbért és egymillió forintra növelje a bruttó átlagkeresetet. A tervek megvalósíthatóságát illetően azonban szakmai vita bontakozott ki, miután a GKI Gazdaságkutató elemzésében rámutatott, a forint árfolyamának alakulása és az infláció miatt a célok csak részben teljesülhetnek.
Czomba Sándor foglalkoztatáspolitikáért felelős államtitkár az Indexnek adott nyilatkozatában ismét elmondta, hogy a kitűzött célok reálisak, állítását pedig a 2017 és 2023 közötti időszak adataival támasztotta alá, amikor a nominális bruttó átlagkeresetek átlagosan 12,3 százalékkal növekedtek.
Az államtitkár szerint a minimálbér-emelések pozitív hatással voltak a munkaerőpiacra is, ugyanis 2016 óta az évi átlagos 12 százalékos minimálbér-emelés mellett a foglalkoztatottak száma több mint 350 ezer fővel bővült, ami évi 50 ezer fős növekedést jelent, miközben a munkanélküliség is csökkent.
A kormány tervei szerint a minimálbérnek el kell érnie a rendszeres bruttó átlagkereset 50 százalékát, ami a következő három évben átlagosan 12 százalékos emelkedést feltételez. A béremelés üteme a gazdasági növekedéshez igazodna, a kormányzat 2025-re 3-4 százalékos, 2026-ra pedig 4-5 százalékos GDP-bővüléssel számol.
Az Eurostat adatai alapján 2010 és 2023 között jelentős reálbér-növekedés valósult meg Magyarországon. Az egyedülállók esetében ez közel 54 százalékos emelkedést jelentett, ami az ötödik legnagyobb növekedés az EU-ban, míg a kétkeresős, kétgyermekes családoknál 52,5 százalékos volt a növekedés, ami a hatodik helyet jelenti az uniós rangsorban.
A célok eléréséhez a kormány több támogatási programot is indított. Az Új Gazdaságpolitikai Akcióterv részeként meghirdetett Demján Sándor Program több százmilliárd forintos támogatást nyújt a hazai kkv-szektornak, amely jelenleg a munkavállalók kétharmadát foglalkoztatja.
Az államtitkár kiemelte, hogy hazai és uniós forrásból további programok segítik a 30 év alatti és feletti munkavállalók elhelyezkedését, valamint a már dolgozók termelékenységének javítását. A minimálbérekkel kapcsolatos végső döntés azonban továbbra is a munkáltatói és munkavállalói érdekképviseletek megállapodásán múlik, amelyben a kormány közvetett szerepet játszik.
