BAMOSZ a nyugdíjpénztári megtakarítások lakáscélú felhasználásáról: „nagyon nem ebbe az irányba kéne gondolkodni”
A Befektetési Alapkezelők és Vagyonkezelők Magyarországi Szövetsége rámutatott, nem ez a jó irány.
Fotó: FreepikA Befektetési Alapkezelők és Vagyonkezelők Magyarországi Szövetsége (BAMOSZ) aggodalmának adott hangot a nyugdíjpénztári megtakarítások lakáscélú felhasználásával kapcsolatban. A szervezet szerint ez a jogszabály-módosítás leginkább a rövid távú fogyasztás növelésére alkalmas, hosszú távon pedig hátrányosan érintheti a gazdaságot. A szövetség főtitkára, Temmel András az InfoRádióban kifejtette, a nyugdíjpénztárak erősítése sokkal kedvezőbb hatással lenne a gazdaságra, mint a lakáscélú felhasználás lehetősége.
A BAMOSZ közleményében rámutatott, az önkéntes nyugdíjpénztárakban jelenleg 2100 milliárd forint megtakarítás található, mely 1,1 millió taghoz köthető. Az átlagos egy főre jutó megtakarítás 1,9 millió forint, azonban a valóságban a ténylegesen megtakarítással rendelkezők átlagos összege közel 3 millió forint. A szövetség szerint nem gazdaságos az összes megtakarításunkat lakóingatlanban tartani, mivel annak forgalomképessége korlátozott, így nem biztosít likvid pénzügyi forrást nyugdíjas korban.
A BAMOSZ becslései szerint a pénztárak befektetéseinek jelentős része hazai eszközökben van, és ha jelentős tőkekivonás történik, több száz milliárd forint értékű magyar értékpapír kerülhet piacra, ami kedvezőtlen hatással lehet a gazdaságra. A javaslat rövid távon ugyan növelheti a költségvetési bevételeket, különösen az áfa-bevételek terén, de hosszú távon káros hatásai lehetnek mind a gazdaságra, mind a pénztártagokra.
Temmel András szerint a nyugdíjpénztárak fontos szerepet játszhatnának a magyar gazdaság hosszú távú fejlesztésében, különösen a középvállalatok tőzsdei jelenlétének támogatásában. Ehelyett azonban ezek a megtakarítások most a lakáspiaci fellendülést szolgálják majd, ami rövid távú megoldás, és nem segíti elő a gazdasági fejlődést.
A főtitkár hangsúlyozta, a nyugdíjpénztárakban lévő összeg a befektetési alapokban lévő pénz tizede, de a pénztárakból kiáramló több száz milliárd forint veszélyezteti azok hosszú távú szerepét. Szerinte a jogszabály-módosítás hatásai még nem teljesen láthatók, de a források nem a nyugdíjpénztárak eredeti célját fogják szolgálni, hanem inkább az építőipar és az adóbevételek növelését.
