Észak-Korea állítja, több millió fiatalja ég a vágytól, hogy belépjen a seregbe
Phenjan állítása szerint egyetlen hét alatt több mint egymillió (!) fiatal jelentkezett önként, hogy belépjen a seregbe.
Fotó: MTI/AP/KCNA/KNS
Észak-Korea állítja, több mint 1,4 millió fiatal jelentkezett a hadseregbe, válaszul a Dél-Korea által elkövetett provokációkra. Az állami Koreai Központi Hírügynökség (KCNA) szerint a fiatal diákok és ifjúsági szervezetek tagjai petíciókat írtak alá, melyekben vállalták, hogy harcolni fognak a „szent háborúban” az ország védelmében.
A KCNA a hét elején olyan fotókat tett közzé, melyeken fiatalok lelkesen írják alá a sorozási papírokat. A katonai jelentkezések megugrása Phenjan azon állításait követi, miszerint Dél-Korea drónnal behatolt észak-koreai területre, ami a rezsim szerint a „háború szélére” sodorta a helyzetet. Az észak-koreai hatóságok figyelmeztettek, minden további dróntevékenységet hadüzenetnek tekintenek, és már utasították a határ mentén állomásozó katonákat, hogy készüljenek fel a konfliktusra.
Noha Dél-Korea tagadta, hogy bármi köze lenne az állítólagos drónrepülésekhez, Észak-Korea ragaszkodik ahhoz, hogy bizonyítéka van arra, hogy Dél-Korea részt vett a rezsimellenes propaganda terjesztésében e drónok segítségével. Válaszul az észak-koreai állami média úgy jellemezte a besorozottakat, hogy készen állnak a „ROK söpredék” – a Dél-Koreára használt becsmérlő kifejezés – elleni harcra és a Koreai Népi Demokratikus Köztársaság (KNDK) védelmére.
A férfiak számára a kötelező katonai szolgálat már régóta követelmény Észak-Koreában, s a rezsim gyakran hivatkozik tömeges besorozásokra a Dél-Koreával vagy az Egyesült Államokkal fennálló feszültségek idején. Az állami média korábban hasonló „hazafias hullámokról” számolt be, 2022-ben 800 ezer, 2017-ben pedig 3,5 millió önkéntes jelentkezett más konfliktusos időszakokban. Ezeknek az adatoknak a hitelességét azonban szinte lehetetlen ellenőrizni, mivel az észak-koreai állami média szigorúan ellenőrzött.
Észak- és Dél-Korea viszonya továbbra is feszült, mivel a két nemzet technikailag még mindig háborúban áll, hiszen az 1950-1953-as koreai konfliktus fegyverszünettel, nem pedig békeszerződéssel végződött. A közelmúltban az összecsapások légi és propagandaharcra is kiterjedtek: mindkét fél egymást vádolja drónok bevetésével és röplapkampányokkal, melyek célja a rezsimjük aláásása. Észak-koreai aktivisták szeméttel töltött léggömböket is küldtek, megtorlásként a délről küldött, a rezsim ellenes röplapokért.
