Szaúd-Arábia rekordszámú kivégzés után akar bekerülni az ENSZ Emberi Jogi Tanácsába
Erősen ellentmondásos a helyzet: Szaúd-Arábia rekordszámú kivégzést hajtott végre idén, mégis beülnének az ENSZ Emberi Jogi Tanácsába.
Fotó: Unsplash/Emiliano Bar
Sajtóértesülések szerint Szaúd-Arábia az október 9-re kitűzött választáson újabb ajánlatot tesz az ENSZ Emberi Jogi Tanácsában való részvételre, miután 2020-ban sem tudott helyet szerezni a tanácsban. A királyság ismételten annak ellenére pályázik a székre, hogy 2024-ben aggasztó új kivégzési rekordot állított fel. Mivel idén már legalább 206 kivégzést hajtottak végre, ami az elmúlt három évtized legmagasabb éves száma, Szaúd-Arábia emberi jogi teljesítményét intenzív vizsgálatnak vetik alá.
2020-ban a szaúdi emberi jogi bizottság egy márciusban kiadott királyi rendeletet követően kijelentette, hogy kiskorúként elkövetett bűncselekményekért senkit sem fognak kivégezni. Az ABC News rámutatott: a rendeletet azonban soha nem hajtották végre teljes mértékben.
A rendeletet, mely a fiatalkorú elkövetők halálbüntetésének megszüntetését célozta volna, csak az olyan nem erőszakos bűncselekményekre alkalmazták, mint a kábítószerrel kapcsolatos bűncselekmények, míg a más bűncselekményekkel vádolt kiskorúakat továbbra is kivégzés fenyegette. A nyilvános nyilatkozatok és a tényleges gyakorlat közötti eltérés masszív kritikát váltott ki a nemzetközi közösségben.
A legfrissebb statisztikák szerint a 2024-ben kivégzettek közül 85 személyt nem halálos bűncselekményekért ítéltek el, köztük 59-et kábítószerrel kapcsolatos bűncselekményekért. A kivégzések növekvő száma ellenére a szaúdi hatóságok mélyen hallgatnak a kérdésről, és nem nyilatkoznak, amikor a média megkeresi őket az ügyben.
A halálraítéltek között van a 27 éves Hassan al-Faraj, akit 2022-ben halálra ítéltek állítólag 14 éves korában elkövetett bűncselekmények miatt. Családja arról számolt be, hogy fogva tartását és tárgyalását magánzárka, kínzás és a hozzátartozók elleni fenyegetések tarkították. Faraj esete rávilágít a szaúd-arábiai büntető igazságszolgáltatási rendszer általánosabb problémáira, ahol a vádlottak gyakran korlátozott jogi képviselettel és a tisztességes eljárás megsértésével szembesülnek.
