Nagy Márton a világ legnagyobb akkumulátor újrahasznosító vállalatainak vezetőivel is tárgyalt Kínában
A nemzetgazdasági miniszter pekingi látogatásának keretében az akkumulátor újrahasznosító technológiával rendelkező kínai vállalatok vezetőivel is tárgyalt.
Fotó: MTI/Balogh ZoltánA Nemzetgazdasági Minisztérium (NGM) csütörtöki tájékoztatása szerint Nagy Márton nemzetgazdasági miniszter pekingi látogatásának egyik fő célja az akkumulátor-újrahasznosítási technológiákkal foglalkozó kínai vállalatok megismerése, valamint annak vizsgálata volt, hogy ezen cégek milyen befektetési lehetőségeket kínálhatnak Magyarország számára.
Az NGM közlése szerint a tárgyalások során a felek áttekintették az elektromos járművekhez kapcsolódó akkumulátoripar nemzetközi helyzetét, és megbeszélték az iparág előtt álló kihívásokat, valamint a zöld átállás nyújtotta gazdasági lehetőségeket is.
A miniszter által vezetett szakértői delegáció első körben egy kerekasztal-beszélgetés keretében találkozott Pekingben az akkumulátor-újrahasznosítási ágazat öt kiemelkedő cégével: Gotion High Tech; CNGR Advanced Material; Ganzhou Teng Yuan Cobalt; Hithium Energy Storage; Huanchuang (Xiamen) Technology. Nagy Márton mindemellett külön megbeszéléseket folytatott a GEM Co. Ltd. és a Jereh Csoport vezetőivel is.
Több területen is fejlődni kell, a legfontosabb az újrahasznosítás
A delegáció gyárlátogatást is tett a Zhejiang Huayou Cobalt Co Ltd. üzemében, Quzhou-ban, ahol találkoztak a cég vezetőségével. Mint ismert, az Európai Unió szigorú szabályozást alkalmaz az akkumulátorgyártás teljes körforgásos folyamata során. Ilyen például a ritkaföldfémekre vonatkozó irányelv, a „Right to Repair” rendelet, valamint a 2023-ban elfogadott Akkumulátor-Rendelet, mely az egész iparágra kiterjedően határozza meg a szabályokat.
A rendelet értelmében a hordozható akkumulátorokat gyártó cégek felelősek az akkumulátor hulladék begyűjtéséért, legyen szó gyártási hulladékról vagy használt akkumulátorokról. A rendelet kötelezővé teszi a visszavételi és begyűjtési rendszer kialakítását is, továbbá előírja, hogyan kell kezelni az akkumulátorhulladékot. A begyűjtési arányokat is pontosan meghatározza: 2023 végéig 45 százalékot, 2027 végéig 63 százalékot, míg 2030-ra 73 százalékot kell elérni.
A miniszter a kínai tárgyalások során hangsúlyozta annak fontosságát, hogy olyan cégekkel lépjenek kapcsolatba, melyek nem csupán az akkumulátorok újrahasznosításában jeleskednek, de elkötelezettek a fenntartható és környezetbarát technológiák alkalmazása iránt is. A miniszter kiemelte, Magyarország ugyan az élvonalban van a high-tech akkumulátorok gyártásában, de az akkumulátorok feldolgozása és az értékes nyersanyagok újrahasznosítása még mindig egy hiányzó szegmens Magyarországon, sőt egész Európában is.
Nagy Márton ismételten hangsúlyozta, hogy az elektromos közlekedés jelenti az európai ipar jövőjét. Hozzátette, az átállás felpörgetése érdekében Magyarország, mint az EU soros elnöke, új közösségi akciótervet dolgozott ki, mely javaslatokat tartalmaz többek között a töltőinfrastruktúra fejlesztésére, a vásárlási támogatásokra, valamint a használt akkumulátorok kötelező újrahasznosítására vonatkozóan is.
