Megoperálták Szilágyi Áront, aki nagy bejelentést tett

Szilágyi Áron, a magyar vívólegenda váratlanul nagyon hamar kiesett egyéniben, viszont csapatként teljesítették az érmes küldetést. Ráadásul Szilágyi sérülten vitte végig az olimpiát, bár rendre azt hangsúlyozta, semmi baja nincs a lábának.

„Nincsen semmi baj a lábammal.” Bárcsak igaz lett volna július 31-én. De, talán pár hónap múlva már az lehet! Az olimpiai csapatversenyen láthattátok, hogy bicegek, nehezen terhelem a bal sarkamat, szenvedek.” – írta a legendás sportoló a Facebook oldalán. Soron kívül Donald Trump ismét felhívta Orbán Viktort

Arra is fény derült, hogy már évek óta krónikus gyulladással küzd, ám ennek ellenére nem egy olimpia címet nyert. Legutóbb sajnálatos módon a legrosszabb pillanatban újult ki Áron sérülése, amivel meg kellett küzdenie.

Több éve küzd ezzel a problémával

„Több éve krónikus gyulladással küzdök az Achilles-ín csontos tapadásánál, ami a legrosszabb pillanatban lobbant be. Szerencsére a felfokozott lelkiállapot, az adrenalin és a fókuszáltság nem engedte, hogy a fájdalom hátráltasson a páston, de egyértelművé tette, hogy erre a problémára hosszú távon megoldást kell találni.”

NE HAGYD KI

Sport

Ellenfelet kapott a magyar válogatott a Nemzetek Ligájában

Specialistákkal egyeztetett, majd végül a beavatkozás mellett döntöttek. A hét elején volt a műtét, ami sikeres volt, Szilágyi hálás az orvosi csapatnak, és ami még ennél is fontosabb, nem hagyja abba a vívást, folytatja a pályafutását.

„Specialistákkal egyeztetve a műtéti beavatkozás mellett döntöttünk. A tegnapi napon sikeresen végre is hajtották rajtam az operációt. Hálás vagyok a Budai Egészségközpont csapatának, kiemelten Dr. Kynsburg Ákosnak és Dr. Tállay Andrásnak a munkájukért. Nagyon jó kezekben voltam.”

Több motivációja is van, többek között a kisfia is, akivel minél hamarabb szeretne rohangálni a játszótéren. Vívóként pedig szeretné folytatni, vannak még tervei, és ez a lehető legjobb hír a magyar vívósport számára.

„A rehabilitációt kétszeresen ösztönözve kezdem meg. Egyrészt szeretnék a kisfiammal minél hamarabb szabadon rohangálni a játszótéren, labdázni a kertben, vagy bringázni a parkban, másrészt úgy érzem, a páston, vívóként is van még feladatom a következő években. A megfelelő állapot visszanyerése biztosan az egyik legnagyobb kihívás lesz a pályafutásomban, de érzek erőt ennek a harcnak a megvívásához.”