Több ezer éves obszervatóriumra bukkantak Egyiptomban

Az időszámítás előtti 6. századra datálható csillagászati obszervatórium romjait találták meg Egyiptomban – derül ki a beszámolóból. Mint írják, az építmény a legnagyobb ismert obszervatórium volt a korszakban, és a butói fáraói templomhoz tartozott. Érdemes hozzátenni: az ókori tudósok a komplexumban a csillagok mozgását követték, ami kulcsfontosságú volt a korabeliek számára, hiszen az ünnepeket és a Nílus ciklusát is ez alapján határozták meg – utóbbi ismerete a mezőgazdaság és a hajózás szempontjából egyaránt nélkülözhetetlen volt.

Az ókori egyiptomi csillagászat öröksége mind a mai napig velünk él, nekik köszönhetjük többek között a 365 napos naptárat és a 24 órás napot. A 24.hu a Science Alert cikke alapján azt írja, a most megtalált maradványok segíthetnek még jobban megérteni a 2500 évvel ezelőtti ismereteket. A 850 négyzetméteren elterülő, vályogtéglából emelt épület L alakú volt, pillérek tartoztak hozzá, és keleti irányba nézett, de odabent több, az égbolt tanulmányozásához kapcsolódó leletre is bukkantak – részletezik. Soron kívül Orbán Viktor, majd Magyar Péter is profilképet váltott az árvízvédelem alatt

Felfedeztek még egy hatalmas napórát, amely 4,8 méter hosszan lefektetett mészkőlapokból épült fel, emellett olyan kőtömbök is előkerültek, amelyek a nap mozgásának nyomon követését segítették. A cikk szerint a helyszínen több kisebb helységet is feltártak, ezekben valószínűleg eszközöket tároltak. A nagy csarnok falait habarccsal vonták be, és falfestményekkel díszítették. Az egyik ábrán egy rituális csónak szerepel, rajta pedig Hórusz fejét és az Udzsat-szem szimbólumát azonosították – teszik hozzá.

A szoba közepén egy kőből készült emelvény áll, amelyen feliratok és csillagászati jelenetek láthatóak. Mindemellett a lelőhelyen tárgyakat is feltártak, köztük istenszobrokat, mérőeszközöket, egy nyakláncot, kerámiákat és amforákat. A hónap elején egyébként arról is beszámoltunk, hogy a világ legősibb naptárát fedezhették fel: a szakemberek azon a véleményen vannak, hogy a faragványok a világ legkorábbi, ún. luniszoláris naptárát alkotják.

A rendszer a hold és a nap mozgásán alapult, és több ezer évvel előzhette meg az eddigi legkorábbi ismert naptárakat. A helyszínen dolgozó szakértők egyúttal arra jutottak, hogy a faragványok üstökösdarabok becsapódását is megörökítik. Mindemellett arra is kitértünk, hogy még mindig sok a kérdőjel Egyiptom egyik leghíresebb fáraójának halála kapcsán. A történelem sok rejtélyes kérdése közül I. Ramszeszhez több is kapcsolódik.