Újabb állatról derült ki, hogy képes az eszközkészítésre

Újabb állatról, ezúttal a hosszúszárnyú bálnáról derült ki, hogy nemcsak az eszközök használatára, hanem azok elkészítésére és módosítására is képes – derül ki a beszámolóból. A kutatók azt eddig is tudták, hogy a világ egyik legnagyobb állatfaja buborékok segítségével hálóként funkcionáló struktúrákat hoz létre, a friss tanulmány viszont azt is megállapította, hogy a példányok egyedi módon manipulálják ezeket a struktúrákat a zsákmány maximalizálása érdekében.

Lars Bejder, a Manoai Hawaii Egyetem munkatársa és a csapat tagja hozzátette: sok állat használ eszközöket a táplálékszerzéshez, de csak nagyon kevesen készítik el, illetve módosítják szerszámaikat. A szakértők Alaszka délkeleti részén figyeltek meg magányos egyedeket, amint rákok elejtése érdekében vetettek be buborékhálót, a példányokat drónok, valamint nem invazív, feltapasztható jeladók segítségével vizsgálták – írja a 24.hu a The Independent cikke alapján. Soron kívül Változékony idő vár ránk pénteken, havas esőre is van kilátás

Az eredmények alapján a bálnák aktívan felügyelik a buborékhálók részleteit, pl. az azokat alakító gyűrűk számát, méretüket, mélységüket és a buborékok közötti távolságot. Ezen részletek irányításával az állatok akár hétszer több zsákmányt is elejthettek többletenergia alkalmazása nélkül – emelik ki. A vadászat sikere kulcsfontosságú a faj túlélése szempontjából, mivel a bálnák egész évi energiatartaléka attól függ, hogy nyáron és ősszel elegendő zsákmányt tudnak-e elejteni Alaszka vizeiben.

Ha a klímaváltozás miatt a préda száma csökken a kulcsfontosságú területeken, az veszélybe sodorja a populációt. A szakértők most abban reménykednek, hogy a faj vadászati módszereinek alaposabb megismerése az állatok megóvásához is hozzájárulhat. A csapat a hosszúszárnyú bálnák egyéb táplálékszerző viselkedéseit, így a közös buborékhálózást is vizsgálja – jegyzik meg a cikkben. De korábban azt is megírtuk, hogy egy kutatás szerint kiszagolhatják a tüdőrákot a mézelő méhek.

Amerikai kutatók vizsgálata szerint ezek a rovarok érzékelik a tüdődaganat jelenlétét az emberi lehelet szagából, illetve a daganatos és egészséges sejtek között is különbséget tudnak tenni. Míg ebben a cikkben arra tértünk ki, hogy tudósoknak sikerült megfejteniük, az óceán legnagyobb bálnái hogyan produkálják kísérteties és összetett éneküket. Egyúttal azt is feltárták, hogy az ember által keltett óceáni zajok miért olyan pusztítóak az állatokra nézve.