Itt a részletes terv arról, hogyan javítanák a magyarországi közlekedés színvonalát
A kormány ötpontos akciótervet jelentett be, amely gyökeres változásokat ígér a hazai közlekedés területén.
Fotó: Lázár János építési és közlekedési miniszter sajtótájékoztatót tart a hivatalában Közlekedési infó címmel 2024. augusztus 16-án.
MTI/Máthé ZoltánLázár János építési és közlekedési miniszter pénteken Budapesten tartott sajtótájékoztatót, ahol ismertette a kormány új, átfogó közlekedési akciótervét. A program célja a magyar közlekedési rendszer megreformálása és a szolgáltatások színvonalának jelentős emelése.
Az akcióterv öt fő pillérre épül:
Utasjogok garantálása
A miniszter hangsúlyozta, hogy a közlekedéshez való jogot állampolgári alapjoggá kívánják tenn, az új személyszállítási törvény pedig, amely várhatóan szeptemberben kerül az Országgyűlés elé, rögzíteni fogja a minimális közlekedési jogokat. Ez magában foglalja majd a napi háromszori, átszállás nélküli összeköttetést a lakóhelyek és a járásközpontok között.
Vasútfejlesztés
Lázár János elmondta, hogy a jelenlegi 6500 kilométernyi vasúti pálya mintegy fele sebességkorlátozással működik, aminek orvoslására a kormány nagyszabású fejlesztési programot tervez. A miniszter bejelentette, hogy felhatalmazást kapott 1 milliárd eurós hitel igénylésére az Európai Beruházási Banktól, amely összeget a kormány további 1 milliárd euró saját forrással egészítené ki, lehetővé téve egy közel 880 milliárd forintos vasúti pályafelújítási és fejlesztési program elindítását 2025-ben.
Járműbeszerzés
A miniszter három lehetséges utat vázolt fel a járműpark megújítására. Az első a hazai kötöttpályás gyártási kapacitás megteremtése, beleértve a spanyol Talgo vasúti járműgyár esetleges megvásárlását is. A második opció új járművek beszerzése, míg a harmadik a használt járművek vásárlása lenne.
Utaskomfort növelése
Az akcióterv részeként a kormány piaci tőke bevonását tervezi a pályaudvarok felújításába, amelynek keretében a befektetők a felújítás fejében használhatnák a vasútüzemi területen kívüli részeket. Példaként a Déli pályaudvart említette a miniszter, a kisebb vasútállomások fejlesztését viszont a MÁV már saját erőből végezné.
MÁV Zrt. átalakítása
A nemzeti vasúttársaság szerkezeti átalakítása során három leányvállalat jön létre, melyek a személyszállításért, a pályaműködtetésért, illetve a vállalatcsoport kiszolgálásáért felelnek majd. Lázár János bejelentette, hogy szeptember 1-jétől Hegyi Zsolt, a MÁV-Start jelenlegi szolgáltatásfejlesztési és értékesítési vezérigazgató-helyettese veszi át a MÁV Zrt. vezetését Pafféri Zoltántól.
A sajtótájékoztatón szó esett további fejlesztési tervekről is, a miniszter ugyanis említést tett a Budapestet elkerülő V0-ás vasúti körgyűrű lehetőségéről, valamint a Liszt Ferenc Nemzetközi Repülőtér és a belváros közötti összeköttetés fejlesztéséről. Ez utóbbinál Lázár János reálisabbnak tartaná egy hatsávos közúti kapcsolat kialakítását a vasúti megoldás helyett. A kormány emellett uniós források bevonását is tervezi többek között a HÉV-járművek felújításához.
