A Lidl és a Tesco is megszenvedte a kiskereskedelmi különadót
A Lidl nyeresége csökkent, míg a Tesco veszteséget könyvelt el a 2023-as üzleti évben.
Fotó: LidlA Lidl Magyarország Bt. és a Tesco-Global Zrt. nemrég közzétett mérlegei alapján egyértelműen kijelenthető, hogy a kiskereskedelmi különadó jelentős hatást gyakorolt a magyarországi élelmiszer-kiskereskedelmi láncok pénzügyi teljesítményére a 2023-as üzleti évben.
A Lidl Magyarország Bt. 60,7 milliárd forint kiskereskedelmi különadót fizetett be az államkasszába, ennek ellenére a vállalat 26,8 milliárd forintos adózás utáni nyereséget ért el, ami azonban jelentős csökkenést jelent az előző évhez képest. A diszkontlánc bevétele 19 százalékkal nőtt, meghaladva az ezermilliárd forintot, számolt be róla az Index.
Ezzel szemben a Tesco-Global Zrt. 21,6 milliárd forintos veszteséggel zárta az üzleti évet, miután 25 milliárd forintos különadót kellett befizetnie. A brit tulajdonú lánc nettó árbevétele is csökkent, 721,6 milliárd forintra esett vissza az előző évi 723,3 milliárdról.
A Tesco képviselője így nyilatkozott az eredményekről: „Egyértelműen azt láttuk a tavalyi évben – amiről mindig is tudtuk, hogy egyszeri, rendkívüli év lesz –, amikor jóval kisebb lett a magyar emberek elkölthető jövedelme, akkor a nagy, város széli, óriási választékkal rendelkező hipermarketek, mint a Tesco hátrányba kerültek azokhoz a boltokhoz képest, amik fizikailag közelebb vannak a vásárlókhoz.”
A vállalat szerint a veszteség másik fő oka, hogy forgalmuk jelentős része nem élelmiszer jellegű termékekből származik, amelyekre a fogyasztók kevesebbet költöttek a magas infláció és a csökkenő reálkeresetek miatt.
A nehézségek ellenére a Tesco hangsúlyozta, hogy „hosszú távon tervez Magyarországgal”.
