Emberfüggő, mennyire veszélyes a szervezetünkre a legtöbbet használt ízfokozó
A nátrium-glutamát kapcsán nem csitulnak a viták, fontos vizsgálatokat végeztek.
A nátrium-glutamát hosszú távú hatása évtizedek óta vita tárgyát képezi az egészségügyi szakértők és a gyártók, illetve a fogyasztók között. Míg egyesek káros szerepet tulajdonítanak neki, mások szerint ártalmatlan ízfokozó.
A széles körben használt ízfokozót gyakran alkalmazzák feldolgozott élelmiszerekben, melyeket eleve károsnak titulálnak. Az adalékanyag kapcsán már a hatvanas években végeztek kutatásokat, ekkor számoltak be az úgynevezett kínai-étterem szindrómáról, amit a nátrium-glutamáttal szembeni érzékenység okoz.
Az olyan kellemetlen tüneteket, mint a mellkasi fájdalmat, vagy az égő érzést túladagolásnak tulajdonították, azóta azonban még több vizsgálatot végeztek, és manapság már úgy vélik, hogy a mérsékelt mennyiségben történő fogyasztás nem káros.
Az ízfokozó minden bizonnyal hasonló reakciókat válthat ki, mint egyes allergiás tünetek, így az egyéni tolerancia eltérő lehet. A glutamátot nem mellesleg a testünk is előállítja, és fontos szerepet játszik az agyi működésben, illetve az anyagcserében.
A nátrium-glutamát étkezés útján történő bevitele csak kis mértékben növeli a szervezet glutamátszintjét, és a legtöbb ember számára nem jelent egészségügyi kockázatot. Az ízfokozó használata kapcsán a mértékletesség és az egyéni tolerancia figyelembevétele a legfontosabb – írja a Live Science.