Szokjunk hozzá a meleghez, mert ennél csak rosszabb lesz – közölte a Klímapolitikai Intézet

Az MCC Klímapolitikai Intézet pénteken közzétett jelentése részletesen elemzi a jelenlegi és várható éghajlati tendenciákat. A globális átlaghőmérséklet júniusban 1,5 Celsius-fokkal haladta meg az iparosodás kezdete óta mért értékeket, ami a 13. egymást követő rekordot döntő hónapot jelenti. Magyarországon az idei június 21,6 Celsius-fokos középhőmérséklet 1,8 fokkal volt magasabb az 1991-2020-as időszak átlagánál, ezzel az ötödik legmelegebb júniust eredményezve 1901 óta.

Az intézet közlése szerint a klímaváltozás egyik legszembetűnőbb jele térségünkben a szélsőséges hőmérsékleti események gyakoriságának növekedése. Az előrejelzések szerint a globális felmelegedés folytatódni fog, és Európában, illetve Magyarországon a melegedés mértéke várhatóan 2-2,5-szerese lesz a globális átlagnak a következő évtizedekben. Soron kívül Andrei Mangra zokogva adott interjút, késsel kergették a támadói a lakásában

Az MTI által szemlézett jelentés kiemeli, hogy míg az 1970-es és 1980-as években országos átlagban nem voltak jellemzőek az intenzív hőhullámok, mára ezek a nyarak és kora őszök szerves részévé váltak. Az utóbbi években (2012, 2021, 2022, 2023) egyes területeken a hőhullámos napok száma már meghaladta a 15-öt.

A jövőre vonatkozó előrejelzések még aggasztóbbak. Az intézet szerint, ha az emberiség nem változtat a jelenlegi üvegházgáz-kibocsátási szokásain, a század végére akár 12-13-szor több tartós hőhullámos napra számíthatunk országszerte. Az Alföldön ez a szám elérheti az évi 40-50 napot is, miközben a nyári időszak akár 5-6 hónapra is kitolódhat.

„Ha a jelenlegi globális kibocsátási trendek folytatódnak, az Alföldön minden évben számíthatunk 40 Celsius-fokos maximumokra az évszázad második felében, különösen szélsőségesen forró években pedig 45-46 Celsius-fok feletti értékek sem kizártak az ország legmelegebb részein” – áll a jelentésben.

A hőmérséklet emelkedése mellett a csapadékeloszlás változása is várható. A csapadékos napok száma csökkenni fog, miközben növekszik a tartós száraz időszakok és az extrém mennyiségű csapadékot hozó események gyakorisága.

Az intézet meglátása szerint a jelenlegi hőhullám hátterében több tényező is áll, köztük a fokozódó globális és regionális felmelegedés, a túlmelegedett Földközi-tenger és Atlanti-óceán, valamint a jet streamek gyengülése.

A jelentés végül rámutat, hogy rövid és középtávon az adaptáció, hosszú távon pedig a mitigáció – az üvegházhatású gázok kibocsátásának csökkentése – jelenti a megfelelő stratégiát a klímaváltozás elleni küzdelemben.