5+1 dolog, amit fél évvel a járvány kitörése után megtudhattunk a koronavírusról
Lassan már fél éve annak, hogy felütötte a fejét a járvány Európában, ez idő alatt pedig rengeteg információt tudhattunk meg a rettegett kórokozóról, ami ragályosabbnak bizonyult, mint azt korábban feltételezték.
Lassan már fél éve annak, hogy felütötte a fejét a járvány Európában, ez idő alatt pedig rengeteg információt tudhattunk meg a rettegett kórokozóról, ami ragályosabbnak bizonyult, mint azt korábban feltételezték.
Miközben kontinensünkön azon fáradoznak az országok döntéshozói, hogy megfelelő egyensúlyt alakítsanak ki a gazdaság újjáélesztése és a második hullám okozta egészségügyi krízis kezelése között, addig javában zajlanak a potenciális vakcinákkal kapcsolatos fejlesztések.
Habár a szigorú lezárások és a gyors reakció meghozta néhány esetben a gyümölcsét, az utóbbi időszakban újból felerősödött a koronavírus-járvány intenzitása, ami főként amiatt következhetett be, hogy egyre többen úgy gondolták, a fertőzés visszavett erejéből.
Sajnos ez egyáltalán nincs így, éppen az ellenkezője az igazság, ezért nem árt óvatosnak lennünk a továbbiakban is, ha el szeretnénk kerülni a nem kívánatos betegséget.
Ahhoz, hogy teljes mértékben képben lehessünk a pandémia komolyságával, hat pontba összegyűjtöttük azokat a tényeket, amelyek bebizonyosodtak az igencsak agresszív COVID-19 fertőzésről.
Immunitás és újrafertőződés
Rengeteg kutatás célozta meg az immunrendszer reakciójának pontos felderítését, azonban még egyetlen tanulmány sem született arról, valójában mennyire hatékony a koronavírusra adott immunválasz.
Az első újrafertőződésről szóló hírek pár hete érkeztek, amikor egy 33 éves hongkongi férfiről bizonyosodott be, hogy 4 hónappal azután, hogy felépült a COVID-19 betegségből, ismét elkapta a kórokozót, miközben semmilyen tünetet nem észlelt magán.
Egyelőre még mindig kérdéses, az emberi szervezet miként birkózik meg a behatoló Sars-CoV-2 vírussal, a jelenlegi kutatások alapján azonban az antitestek és a speciális T-limfociták segítségével előrelépést érhetnek el az orvosok az ellenállóképesség megerősítésében.
Második hullámmal kapcsolatos félelmek
Habár általában Európa országaiban többet tesztelnek, és ezzel együtt is a napi esetszámok növekménye alacsonyabb értékeket mutat a márciusi és az áprilisi adatokhoz képest, egyes régiókban, köztük hazánkban is emelkedéseket tapasztalhattunk.
Tavasszal szemben nem a 60 év körüli, hanem éppen a 20-as és 30-as éveikben járó fiatalabb korosztálynál mutatják ki többnyire a koronavírus-fertőzést, ezért tartják az orvosok rendkívül fontosnak a védekezést, mivel ellenkező esetben az idősebbeknek könnyűszerrel átadhatják tudtukon kívül is a kórokozót.
Ha folytatódik a pandémia jelenlegi tendenciája, a kórházak ismét túlterheltekké válhatnak, az egészségügyi ellátórendszer pedig a csőd szélére kerülhet.
Gyerekek és a koronavírus
Miközben a gyerekek visszaültek az iskolapadokba, továbbra sem tisztázódott, milyen szerepet játszhatnak a fertőzések terjesztésében.
A komoly szövődmények kialakulása rendkívül ritka a fiatalkorúak esetében, mindössze nagyon enyhe megfázásos szimptómákat produkálnak, sokszor pedig semmiféle kellemetlenséget nem érzékelnek magukon.
Szakértők szerint pontosan ez utóbbi miatt a gyerekek a koronavírus fő vektoraivá válhatnak, amivel tanáraikat, valamint idősebb, a fertőzésre sokkal fogékonyabb hozzátartozóikat veszélyeztethetik.
Koronavírus elleni vakcina
Cikkünk írásának pillanatában összesen 35 COVID-19 elleni védőoltás-jelöltön zajlanak a kísérletezések, közülük 9 vakcina már az utolsó, harmadik fázisban tart, melynek értelmében több tízezer önkéntesen vizsgálják a szer hatékonyságát és biztonságosságát.
Az Egyesült Államok, Oroszország és Kína rengeteg pénzt fektetett a potenciális oltóanyag kifejlesztésébe, amit akár már idén év végére elkészíthetnek a gyógyszeripari nagyvállalatok.
Járványügyi szakemberek mindeközben arra figyelmeztettek, hogy nem szabad sürgetni az egyes készítmények hitelesítését, mert azzal egy egész nemzet egészségét kockáztathatják. Jó hír, hogy a felhívást igenis komolyan veszik a kutatóintézetek, amire tökéletes példa lehet az AstraZeneca és az Oxfordi Egyetem közös projektje, melyet nemrég felfüggesztettek, ugyanis az egyik önkéntesnél megmagyarázhatatlan mellékhatásokat okozott a vakcina.
Maszkviselés
A WHO és a világon szinte minden szakértő azt ajánlja, hogy lehetőleg erős ruhaanyagból készült arcvédővel takarjuk el a szánkat és az orrunkat, ezáltal megakadályozhatjuk a fertőzésért felelős aeroszolok és cseppecskék bejutását a légutakba.
A maszk viselésével nemcsak saját magunkat védhetjük meg a betegségektől, hanem másoktól is távol tarthatjuk az esetleges fertőző részecskéket.
Természetesen rendkívül fontos a közösségi távolságtartással kapcsolatos szabályozások betartása is, amelyek kimondják, hogy egymástól legalább 2 méterre kell tartózkodnunk annak érdekében, hogy elkerüljük a COVID-19 betegség átadását.
Kezelési lehetőségek
Igaz, hogy többféle gyógyszerrel próbálkoztak már az orvosok a tünetek kezelésére, eddig csak a kortikoszteroidokról tudták kétséget kizárólag bebizonyítani, hogy csökkentik a halálozási rátát.
Az antivirális készítmények, mint például a remdesivir szintén hatásos a súlyos komplikációk enyhítésében, viszont csupán pár nappal rövidíthetik meg a kórházban való tartózkodás időtartamát.
A malária ellenszereként használt hidroxiklorokint sokáig még a brazil és az amerikai elnök is hatékonynak hitte a koronavírussal szemben, végül azonban a tudósok kiderítették, teljes mértékben hatástalanok.
