Tovább mélyült az anyagi szakadék magyar nyugdíjas és nyugdíjas között
Ez a korábban lassan zajló folyamat, hogy az alacsony nyugdíjat kapók egyre inkább elszegényednek, a magas járandóságot kapók pedig egyre tehetősebbek lesznek, a többszöri magas nyugdíjemelések hatására felgyorsult.
Fotó: Pixabay
2020-ban még háromezer nyugdíjas, illetve más ellátásban részesülő személy sem volt az országban, akinek a havi járandósága a félmillió forintot meghaladta volna. 2024-ben már több mint 60 ezres tábort alkotnak. Eközben van 181 ezer öregségi nyugdíjas, akinek még a 120 ezer forintot sem éri el a havi ellátásának az összege – hangsúlyozza a Pénzcentrum. Mint írják, a Központi Statisztikai Hivatal (KSH) adatai is azt támasztják alá, mekkora anyagi különbségek alakultak ki nyugdíjas és nyugdíjas között Magyarországon.
Mivel a nyugdíjsávokról korábban közzétett jelentés sávjai eltértek a korábbi évekből rendelkezésre álló adattól, az összevetés nehézségekbe ütközött. Az új adatokból viszont kitűnik, hogy szakadtak két táborra az elmúlt öt év során a magyar nyugdíjasok a jövedelmük alapján. A friss adatsor szerint pusztán 1 év alatt 71%-kal nőtt az 500 ezer forint feletti nyugdíjat vagy ellátást kapók száma. Arányuk az ellátásokra jogosultak között 1,6%-ról 2,7%-ra emelkedett. A legmagasabb sávban több mint 60 ezren vannak, akik félmilliós ellátást kapnak – részletezik.
Egészen pontosan, ha az öregségi nyugdíjasokat nézzük, akkor 500 és 600 ezer forint között csaknem 35 ezer, 600 ezer forint felett pedig több mint 24 ezer idős kap juttatást a KSH adatsorai alapján. Arányaiban a leginkább a 300-350 ezer forint közötti ellátást kapók tábora nőtt 5,8-ról 7,4%-ra, de a 350-400 ezer forint közötti járandósággal rendelkezők aránya is 3,3-ról 4,5-re emelkedett. A 180 ezer forint alatti nyugdíjat vagy ellátást kapók aránya minden nyugdíjsávban csökkent – magyarázzák a cikkben.
Mindemellett kiemelik azt is: a legkisebb nyugdíjsávokban egyre kevesebben vannak, 120 ezer forint alatti ellátást így is közel 200 ezren kapnak. A 200 ezer fő közül pedig 181 ezren öregségi nyugdíjasok, akiknek az év eleji adatok szerint a nyugdíja a 120 ezer forintot sem éri el. Korábban egyébként arról is beszámoltunk, mely rétegeknek reális cél, hogy havi 600 ezer forintos nyugdíjuk legyen. Gyakran hallani, hogy az időskori jövedelem jelentős mértékben növelhető a kitartó nyugdíj-előtakarékosság segítségével. De hogy néz ez ki a gyakorlatban? Van más lehetőség is? Ebből a cikkből kiderül.
Emellett azt is megírtuk, hogy a KSH korábbi adatai szerint az utóbbi 5 évben jelentősen nőtt azok aránya, akik bizonytalanok háztartásuk anyagi jövedelme miatt, s úgy tűnik, főként a 75 év feletti korosztályt aggasztja ez a téma. A válaszokból egyúttal arra is fény derült, hogy a nyugdíj fontosságának mértéke az életkor mentén változik, igazán égető kérdéssé pedig az 50 év körüliek körében kezd válni. Ők azt is elárultak, miért nem kezdtek még félretenni a nyugdíjas éveikre, illetve tartanak-e attól, hogy egy esetleges katasztrófa vagy háború miatt fel kell majd élni a megtakarításaikat.
