Teljesen másképp működhet a boldogsághormon, a tanulásban is kiemelkedő szerepet játszhat
Azonban a jutalmazó eseményeknél is ugyanúgy aktiválódik, de nagyon nem mindegy, hogy milyen mértékben.
A dopamin nevű neurotranszmittert gyakran összefüggésbe hozzák az örömkereső viselkedéssel és a jutalommal párosított ingerekkel. A Los Angeles-i Kaliforniai Egyetem, a Sydney-i Egyetem és a New Jersey Állami Egyetem kutatói nemrégiben végeztek egy kapcsolódó tanulmányt, amelynek célja annak megértése volt, hogy a dopamin termelését támogató agysejtek miként támogatják a jutalomalapú tanulást.
A Nature Neuroscience című szaklapban közzétett eredményeik ugyanakkor azt sugallják, hogy ezek az idegsejtek a különböző ingereknek tulajdonított érték helyett inkább az ingerek és a jutalom közötti mentális asszociációk kialakításához járulnak hozzá.
„A közelmúltban végzett kutatásaink kimutatták, hogy a dopamin az agy tanító jeleként működik közre” – mondta Dr. Melissa Sharpe, a tanulmány társszerzője a Medical Xpressnek „Akkor lép működésbe, amikor valami új dolog történik, amit meg kell tanulnunk. A dopamin ehhez anélkül járul hozzá, hogy tudná azt, hogy a dolgok „értékesek” vagy „jók” lennének” – fogalmazott.
A mostani kutatás ellentmond a korábbi tanulmányoknak, amelyek a dopamint a „boldogságot” vagy „örömöt” kereső neurotranszmitterként határoztak meg. Dr. Shape azonban kiemelte, hogy a dopamin a hétköznapi életben teljesen másképp működik, mint amikor jutalmazó eseményeket kódol az agyunk:
„Segítenek nekünk új emlékeket kialakítani, mint ahogy abban is, hogy megtanuljuk, a környezetünkben lévő dolgok miként kapcsolódnak egymáshoz. Abban az esetben azonban, ha a dopamin a kelleténél nagyobb mértékben aktiválódik, az az agyban jutalmazó eseményként jelenhet meg, ami miatt a jövőben nagyobb valószínűséggel fogjuk keresni azt az élményt” – fogalmazott a kutató, utalva többek között a kábítószerhasználat működésére is.