Pedagógus az érettségiről: nem minden feladat volt egyértelműen megfogalmazva
Egy tapasztalt tanár szerint az idei magyar nyelv- és irodalomérettségi új formátuma nem támogatja kellőképpen a diákok olvasóvá nevelését.
Fotó: Egy diák a középszintû magyar nyelv és irodalom érettségi vizsgán a budapesti Fasori Evangélikus Gimnáziumban 2024. május 6-án.
MTI/Máthé ZoltánAz idei magyar nyelv- és irodalomérettségi vizsgán először jelent meg irodalmi műveltségi teszt, amely különböző művek ismeretét firtatta. A vizsgázók először egy magyar kultúrával kapcsolatos szövegértelmezési feladatot kaptak, majd választhattak egy műértelmezési és egy általános esszéírási feladat között. A teszt tartalmazta többek között Antigoné és Ady Endre műveinek elemzését is.
„Ez a teszt, amit sokan kvíznek hívnak, feltehetően nem segíti elő az olvasóvá nevelést, a nemzeti kultúrához való szorosabb kapcsolódást. Ezeket a tényeket, amelyeknek egy részére mindenkinek szüksége van, nem kell így visszakérdezni” – mondta Schiller Mariann az InfoRádiónak.
Schiller hozzátette, hogy a műértelmezéshez szükséges mélyebb háttértudást nem lehet pusztán tesztformátumban megfelelően mérni, és ez az oktatási szakemberek között is vita tárgyát képezi.
A tények puszta memorizálására koncentráltak
A Magyartanárok Egyesületének választmányi tagja szerint a diákok a tények puszta memorizálására koncentráltak, ami hátrányosan érintette az irodalmi művek mélyebb megértését. Mint mondta, volt olyan feladat, amelyben egy sorba kellett írni a szerzőt, műcímet és műfajt, és egyikben sem lehetett hibázni, mert akkor nulla pontot ér a válasz.
A második részben a diákok egy két és fél órás műelemzést, illetve egy témakifejtő esszét írtak, amelynek egyik kérdése Babits Mihály ars poeticájára vonatkozott, de ez nem volt egyértelműen megfogalmazva. Schiller kiemelte, hogy az új tesztformátum miatt a vizsga nehézségi foka nem összehasonlítható a korábbi évekkel.
„A törvény szerint két évvel korábban kell tudni, hogy mi lesz az érettségiben. Ez megtörtént, de a Nemzeti alaptanterv nem négyéves, csak három. Tehát amikor a most érettségiző diákok elkezdtek középiskolába járni, ez még nem volt. Ezért is volt, főként a tanárok részéről, a riadalom és a bizonytalanság”, mondta.
