A szinte szabályos kör formájú feltűnő örvénygyűrűk a 3350 méter magas vulkán délkeleti szárnyán újonnan kialakult kráterből erednek. Keletkezésükre tudományos magyarázat is van, ugyanis a magmakamra feletti keskeny hasadékban lévő gázbuborékok kis robbanásai hozzák létre ezeket a vulkáni örvénygyűrű néven ismert jellegzetes képződményeket.

Ritka esemény, történelmi előzményekkel

A feljegyzések szerint már 1724-ben is említettek ilyen gyűrűket az Etnánál, a jelenség jelenlegi gyakorisága azonban viszonylag ritka. Aggódni azonban nem érdemes miatta, ugyanis a vulkanológusok szerint az örvénygyűrűk nem jelentenek veszélyt, és nem utalnak közelgő kitörésre.

Boris Behncke, a cataniai Nemzeti Geofizikai és Vulkanológiai Intézet vulkanológusa szerint „a Földön egyetlen vulkán sem termel annyi gőzgyűrűt, mint az Etna. Jelenleg annyira aktív, hogy talán minden rekordot megdönt”. A magával ragadó füstjelek a helyieket és a turistákat egyaránt a hegy környékére vonzzák, az érdeklődők pedig már a „gyűrűk királynője” nevet is az Etnához társították.

Változékony történelem

Az Etna, Európa legnagyobb aktív vulkánja hosszú, változékony és évszázadokon átívelő történelemmel rendelkezik. Több látványos kitörésnek is szemtanúja lehetett már a világ, a legpusztítóbb esemény azonban még 1669-ben történt, amikor a feljegyzések szerint több mint 20 ezer ember vesztette életét, és mintegy tucatnyi falu pusztult el.