Ennyivel akarnak több pénzt a buszvezetők, a Volánnál nem mindenki hisz sztrájkban
Nem mindenki hisz a Volánnál abban, hogy a sztrájk a megfelelő mód arra, hogy növeljék a béreket.
Fotó: Facebook / Volánbusz A Szolidaritás Autóbusz-közlekedési Szakszervezet (SZAKSZ) január 28-29-ére szervezett munkabeszüntetésének második napján a hétfőre munkavégzésre vezényelt autóbusz-vezetők 56 százaléka, míg a teljes munkavállalói létszámnak 21 százaléka vett részt a sztrájkban – közölte a Volánbusz Zrt. hétfőn az MTI-vel.
A közleményben hangsúlyozták: a MÁV-VOLÁN-csoport továbbra is a bérmegállapodás mielőbbi megkötésére törekszik, a tárgyalások már kedden folytatódnak. Az adatok vármegyénként jelentős különbségeket mutatnak. Van, ahol az autóbusz-vezetői állománynak csak 7 százaléka, míg a hétfői munkavégzésre vezényelt autóbusz-vezetők 12 százaléka vélte úgy, hogy a folyamatban lévő tárgyalásoknál célravezetőbb a munkabeszüntetés. Az egyéb fizikai, illetve a szellemi munkavállalóknak a 6 százaléka vett részt a sztrájkban országosan – írta a közlekedési társaság.
A MÁV-VOLÁN-csoport és a Volánbusz vezetése továbbra is elkötelezett abban, hogy a lehető leghamarabb megkösse a 2024-re vonatkozó bérmegállapodást a munkavállalókkal – hangsúlyozták a közleményben. A Szolidaritás Autóbusz-közlekedési Szakszervezet (SZAKSZ) Facebook-oldalán megjelentek szerint hétfőn az autóbuszvezetők mellett a karbantartók is részt vettek a munkabeszüntetésben.
A sztrájk támogatottsága
A munkavállalói szervezet azt jelezte, hogy a sztrájk támogatottsága elérheti a 75-80 százalékot a munkavállalók körében. A SZAKSZ a tavaly december 10-11-i munkabeszüntetés után idén január 28-29-ére hirdetett újabb sztrájkot a 2024-re szóló bértárgyalások felgyorsítása érdekében.
Az Építési és Közlekedési Minisztérium január 17-i tájékoztatása szerint Lázár János miniszter egy 3 éves időszakra szóló bérfejlesztési ajánlatot tett a MÁV-Volán-csoport munkavállalóinak. Az ajánlat szerint a bérfejlesztési ciklus alatt a cégcsoport munkavállalóinak alapbére átlagosan legalább 25 százalékkal – az éves bértárgyalások függvényében akár ennél is nagyobb mértékben – növekedne, míg a bérfejlesztési időszak első évben, 2024-ben egységesen havi 70 ezer forinttal nőne a vállalatcsoport minden munkavállalójának alapbére, ez átlagosan 16,8 százalékos béremelést jelent.
A SZAKSZ a bértárgyalás legutóbbi, január 23-i fordulóját eredménytelennek ítélte. Az érdekképviselet a korábbi 25 százalékos, vagy fejenként havi 112 500 forintos keresetfejlesztési igényét havi 90 000 forintra módosította, amit a bértárgyalás során nem tudott a munkáltatóval elfogadtatni.
(MTI)
