A kaszpi haragossikló az év hüllője 2024-ben
A Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület (MME) Kétéltű- és Hüllővédelmi Szakosztálya bejelentette az idei év hüllőjét.
Fotó: Depositphotos 
Az MME közleménye szerint bár akár két méter hosszúra is megnőhet Magyarország legnagyobb kígyója, kifejezetten nehéz vele találkozni, hiszen kerüli az embert, ezüstösen fénylő barnásszürke alapszíne pedig jól elrejti füves élőhelyén. Fokozottan védett faj, természetvédelmi értéke 500 ezer forint.
A hátpikkelyei közepén húzódó szalmasárga csíkok tovább segítik rejtőzködését a száraz fűavarban. Barna szemei nagyok, melyekkel zsákmányát és támadóját egyaránt messziről észreveszi. Feje teteje mogyoróbarna, felső ajkai narancsosak, torka fehér, oldalt sárgás- vagy rozsdavörös foltokkal, hasa halványsárga. A fiatalok alapszíne ezüstös- vagy sárgásszürke oldalt, és a háton gyakran harántcsíkká olvadó apró sötét foltokkal.
Korábban a kaszpi haragossiklót gyakran nevezték csíkos vagy ugró siklónak is. Az ugró jelző abból fakad, hogy meglepve legtöbbször nagy lendülettel nekiiramodik, szinte felpattan vagy a támadója irányába vagy az ellenkező irányba. A csíkos elnevezés a testének és farkának felső részén futó pikkelyek szalmasárga csíkjaira utal, amelyek a farkon álló helyzetben is, de a testen gyors sikláskor az emberi szem számára folyamatos csíkká olvadnak össze.
A kaszpi haragossikló hazánkban már nagyon régóta ritka hüllő. Löszgyepeken, dolomit és mészkőkopárokon kialakult élőhelyeinek többsége mára feldarabolódott vagy elveszett, melynek oka elsősorban a szántóföldi gazdálkodás előretörése volt, illetve a Budapest környéki élőhelyeit megette a terjeszkedő város, vagy a kopárfásítás áldozatává váltak. A települések közelében nagy veszélyt jelentenek rájuk a házi macskák és kutyák. Sokuk a közutakon autókerekek alatt végzi.
