Éves és havi szinten is csökkenőben az ipari termelés, gazdaságélénkítés a kormány terve

A Nemzetgazdasági Minisztérium közlése szerint a gyenge európai konjunktúra és így összességben a gyengébb kereslet negatívan járult hozzá az ipari teljesítmény alakulásához. A Központi Statisztikai Hivatal adatai szerint 2023 novemberében éves alapon 5,8 százalékkal, míg az előző hónaphoz képest 2,3 százalékkal mérséklődött az ipari termelés volumene.

A kormány intézkedéseinek eredményeképpen, továbbá a nemzetközi konjunktúra javulásával azonban a következő hónapokban a kormány várakozásai szerint már újra növekedés várható az ipari termelés volumenét tekintve. Meglátásuk szerint ezt vetítik előre a hazai és európai feldolgozóipari hangulati és beszerzési menedzser indexek is. Soron kívül Gulyás Gergely Magyar Péterről: „Időben szóltam, hogy elmebeteg”

A hazai ipar várható fordulatát az élénkülő belső kereslet, a reálbérek növekedési pályára állása, a minimálbérek és a bérminimum előre hozott emelése, a visszaeső infláció is támogatja, de pozitív hatást gyakorol a kamatstop és a bankok önkéntes kamatplafonja, melyet mind a vállalati, mind a lakáshitel kihelyezések élénkülése is tükröz – vélekedik a Nemzetgazdasági Minisztérium.

Mindemellett az energia-, és nyersanyagárak csökkenése az energiaintenzív ágazatok termelését könnyebbé teheti, amit az egyes nagyvállalatokkal kapcsolatos információk is alátámasztanak. 2023 az infláció letörésének az éve volt, 2024-et a gazdasági növekedés helyreállítása határozza meg. A kormány célja, hogy újra dinamikusan, 4 százalékos mértékben növekedjen a GDP, amelynek érdekében az óvatossági motívum fokozatos oldásával és a bizalom erősítésével növelni kell a fogyasztást, tovább kell emelni a munkaerőpiaci aktivitást, valamint helyre kell állítani a belgazdasági termelést és a beruházásokat.

Az elmúlt időszak adatai azt mutatták, hogy az exportra termelő ágazatok továbbra is ellenállók, ugyanakkor az elsődlegesen belgazdaságra termelő ágazatok teljesítménye akadozik. Ezért a belgazdaság megerősítését magasabb fokozatba kell kapcsolni. Ezt a kormány 2024-ben négy, egyenként is jelentős eszközzel támogatja: a Széchenyi Kártya Program kibővítése; a Baross Gábor Újraiparosítási Hitelprogram keretének 1.200 milliárd forintra emelése és folytatása; az Élelmiszeripari Beszállító-fejlesztési Program keretösszegének közel hatszorosára emelése; továbbá az uniós források felhasználásával a beruházások új programmal történő ösztönzése – zárta közleményét a Nemzetgazdasági Minisztérium.