A kormány szerint rendkívül eredményes az önkéntes kamatplafon

Nagy Márton javaslatára, a Bankszövetség támogatása mellett a kereskedelmi bankok 2023. október 9-től önkéntes kamatplafont alkalmaznak annak érdekében, hogy erősödjön a verseny a hitelpiacon, valamint új erőre kapjon a lakossági és vállalati hitelezés. Ez az újonnan szerződött vállalkozói forgóeszközhitelek esetén 12%-os kamatszintet, a lakossági lakáscélú hitelek (új és használt lakóingatlan vásárlása, felújítása) esetében pedig 8,5%-os THM szintet jelentett a kamatplafon életbe lépésekor.

Decemberben a felek között arról született megállapodás, hogy 2024. január 1-től kezdődően az újonnan megkötött szerződések esetében az önkéntes kamatplafon mértéke az új lakossági lakáscélú hitelszerződések esetében 7,3%-ra, az új vállalati hitelek esetében pedig 9,9%-ra csökken. Ezzel mind a családok és a vállalkozások számára egyaránt 10% alatti, azaz egy számjegyű hitelkamatok váltak elérhetővé. Soron kívül Autósoknak jobb tudni: ellenőrzőkapukat szerelnek fel az utakon

Az önkéntes kamatplafon fokozta a piaci versenyt, ráadásul növelte a transzparenciát is, hiszen az ügyletek mind nagyobb hányada a meghirdetett kamatszintek mellett és nem egyedi kamatalkukban született. A bankok előzetesen bejelentett kamatváltoztatásai alapján megállapítható, hogy a pénzintézetek jelentős része a 7,3%-os önkéntes kamatplafon alatti szinteken kínálja majd lakáshiteleit a családok számára, így egyes lakossági ügyfelek akár 7% alatti ajánlatot is elérhetnek.

A Nemzetgazdasági Minisztérium kalkulációja szerint mindezzel az önkéntes kamatplafon egy átlagbérrel rendelkező ügyfél számára – 20 millió forintos és 20 évre felvett hitelesetében – akár havi 12%-os törlesztőrészlet megtakarítást jelenthet. Az önkéntes kamatplafonnak köszönhetően ugyanis a korábban látott 174 ezer forintos törlesztőrészlet 20 ezer forinttal, 154 ezer forint alá csökkenhet. Ez azt jelenti, hogy egy átlagos család zsebében a teljes futamidőt tekintve 6 millió forinttal maradhat több. Ráadásul az ügyfelek a csökkenő kamatok mellett az egymással versengő bankok egyéb, az ügyfeleket megszólító kedvezményeiből is profitálhatnak.

2023 az infláció csökkentésének éve volt, 2024-ben pedig a kormány helyreállítja a gazdasági növekedést. Hitelezés nélkül azonban nincs fenntartható gazdasági növekedés sem, ezért a csökkenő kamatok és az önkéntes kamatplafon intézménye érdemben járulhat hozzá, hogy idén újra dinamikusan, 4%-os ütemben bővüljön a GDP. Az NGM várakozása szerint – hasonlóan a korábbi évek tapasztalatához – a banki kamatok 6% körüli szintre csökkenésével egyre inkább erőre kaphat a lakáshitelezés, ezáltal segítve a beruházok növekedését, az építőipari teljesítmény helyreállását.