Már 103 áldozata van az iráni robbantásos merényletnek
Eddig legkevesebb 103 áldozatról tudni, akik nem élték túl a merényletet Iránban, amikor két bomba is felrobbant.
Újabb robbantásos merénylet történt Iránban, ami után Ayatollah Ali Khamenei iráni vezető kemény választ ígért. Az 1979-es iszlám forradalom óta ez volt a leghalálosabb merénylet Iránban, és lehetnek még további halottak. Eddig összesen 103 emberről tudnak, akik nem élték túl a támadást, miután két, gyorsan egymást követő robbanás rázta meg a várost, épp Qasem Soleimani tábornok meggyilkolásának évfordulóján.
Nagy tömeg gyűlt össze, hogy megemlékezzenek a tábornok meggyilkolásáról, amikor hirtelen robbanás történt. Az állami média és a regionális hatóságok is terrortámadásnak minősítették az esetet, függetlenül attól, hogy egyelőre egyik szervezet sem vállalta magára a robbantásokat. Röviddel azután történt a merénylet, hogy kiiktatták a Hamász egyik magas rangú vezetőjét Libanonban.
A robbanások 15 perccel követték egymást a mártírok temetőjének közelében. A CNA azt írja, hogy az állami televízió 211 sebesültről számolt be, és néhányan közülük válságos állapotban vannak, így várhatóan tovább fog nőni az áldozatok száma. Az első robbanás mintegy 700 méterre történt a tábornok sírjától, míg a másik 1 kilométerre.
A történtek miatt csütörtökre nemzeti gyásznapot hirdettek, és úgy tudni, hogy táskában rejtették el a bombákat, amik végül felrobbantottak. A Tasnim hírügynökség egyik forrása szerint a bombákat távirányítással robbantották fel. A robbanások hatására a többség azonnal életét veszthette, még csak esélyük sem volt arra, hogy elmeneküljenek.
Iránban nem ritkák a hasonló támadások, 2019-ben egy öngyilkos merénylő robbantott egy buszban, amivel 27 katonát ölt meg az ország délkeleti részén. A merényletet később a Jaish al-Adl, egy 2012-ben alakult dzsihadista csoport vállalta magára. Az Egyesült Államok és szövetségesei által sokáig halálos ellenfélnek tekintett Soleimani az egyik legfontosabb hatalmi ember volt a régióban, aki egymaga tudta meghatározni Irán politikai és katonai irányát Szíriában, Irakban és Jemenben.