Varga Mihály: a pénzügyi területen fejlődnek leginkább a magyar-kínai kapcsolatok
A pénzügyminiszter hangsúlyozta, mindez nagy jelentőséggel bír a Keleti Nyitás szempontjából.
Fotó: MTI/Koszticsák Szilárd
Magyarország célja, hogy regionális pénzügyi központtá, valamint az európai pénzügyi piacra belépni kívánó kínai pénzintézetek hídfőállásává váljon – mondta Varga Mihály a Multilaterális Fejlesztésfinanszírozási Együttműködési Központ (MCDF) vezérigazgatójával folytatott találkozóján. A pénzügyminiszter kijelentette: a szervezettel való együttműködés megerősíti széles körű kétoldalú partnerségünket az ázsiai régió országaival, amely a Keleti Nyitás szempontjából nagy jelentőséggel bír.
A Bank of China, a China Construction Bank és a Kínai Fejlesztési Bank magyarországi működése jó példa arra, hogy a kínai pénzintézetek hogyan lehetnek sikeresek Magyarországon – hívta fel rá a figyelmet a pénzügyminiszter, hozzátéve, hogy mára Magyarország a kínai befektetők első számú célpontjává vált Közép-Kelet Európában, a kínai befektetések összértéke 2022-re elérte a 8 milliárd dollárt.
Kína ezeken felül Európán kívül az első legfontosabb kereskedelmi partnere hazánknak. Ugyanakkor Magyarország is szép sikereket ért el Ázsiában – mutatott rá Varga Mihály. Ezt bizonyítja többek között, hogy az elmúlt években sikeres államkötvény-kibocsátásokat hajtottunk végre a kínai és hongkongi kötvénypiacokon, ezzel biztosítottuk, hogy hazánk finanszírozása több lábon álljon.
Emellett 2021-ben sikeres Zöld Panda kötvénykibocsátást hajtottunk végre a kínai piacon, és 1 milliárd renminbi, azaz mintegy 50 milliárd forint értékű zöld államkötvényt bocsátottunk ki – fejtette ki a pénzügyminiszter. A tárcavezető közölte: a következő kínai kötvényprogramot 2024-re tervezzük. Az Ázsiai Infrastrukturális Fejlesztési Bankhoz (AIIB) kötődő MCDF fő célja, hogy pénzügyi forrást biztosítson infrastrukturális fejlesztések előkészítéséhez. Magyarország 2021-ben csatlakozott az alaphoz.
