Nem lehet csak úgy tologatni és kifizettetni a fennmaradó szabadnapokat
A pótszabadságok kapcsán is világosan fogalmaz a Munka Törvénykönyve.
A munkaadó és munkavállaló közötti megállapodás alapján a pótszabadságokat életkor alapján a munkaadónak legkésőbb a tárgyévet követő év végéig kell kiadnia – közölte az economx.hu. Ezeket a megállapodásokat évente meg kell kötni, tájékoztatta a lapot a Bán és Karika Ügyvédi Társulás.
Bár a Munka Törvénykönyvének főszabálya alapján a szabadságot legtöbb esetben a tárgyévben kell kiadni, ám van néhány kivétel, amikor a munkaadó átütemezheti a szabadnapokat a következő évre. Ebben az esetben a tárgyévben elkezdett szabadság csak a következő évben jár le, de az átnyúló szabadság időtartama nem haladhatja meg az öt munkanapot. Amennyiben ez nem adható ki a tárgyévben, úgy az elmaradt napokat az akadály megszűnését követő hatvan napon belül kell kiadni.
A Munka Törvénykönyve rendelkezik azokról a kivételekről is, amikor a szabadságot át lehet vinni a következő évre. Ezzel a lehetőséggel akkor lehet élni, ha a munkavállaló munkaviszonya a tárgyév október 1-jén vagy később keletkezett. Ebben az esetben március 31-ig kell kiadni a még fel nem használt szabadnapokat. Amennyiben viszont több mint hatvannapnyi elmaradt szabadság áll fenn, akkor azok kiadásának megkezdését hatvan napon belül kell megtenni.
Gyakori tévhit ugyanakkor, hogy az év közben ki nem vett szabadságot a munkavállaló pénzben kiválthatja, ám a főszabály erről nem rendelkezik, a munkaadó kizárólag a munkaviszony megszűnésekor fennálló, ki nem adott szabadság arányos kifizetésére köteles.
Amennyiben viszont a munkavállaló a munkaviszony megszűnéséig több szabadságot vett ki, mint amennyi arányosan járt volna számára, úgy a munkáltató sem a többlet ledolgozását, sem pedig a „jogalap nélkül kifizetett munkabér” visszakövetelésére nem jogosult.