A műfenyő vagy a vágott fenyő a környezetkímélőbb? A szakértő válaszol

Kovács Erik, a Klímapolitikai Intézet kutatója az InfoRádióban azt mondta, az egyik leggyakoribb tévhit a karácsonyfa-vásárlással kapcsolatban, hogy a műfenyő kevésbé ártalmas a környezetre nézve, mint az élő fenyő. Közölte: utóbbit azért ültetik és nevelik hosszú éveken keresztül – akár 9-15 évig is –, hogy abból majd egyszer karácsonyfa lesz. Az élő fenyőfák ráadásul a locsolásnak és a megfelelő trágyázásnak köszönhetően javítják a bioszférát a különböző kertgazdaságokban vagy fenyőiskolákban.

Elmondása szerint sokan nem veszik számításba azt a tényt sem, hogy az élő fenyő kevésbé terheli a klímát, ugyanis mialatt növekszik, akár 30-40 kilogramm szén-dioxidot is képes elnyelni. Ha pedig megfelelően újrahasznosítják, akkor gyakorlatilag „nullára jön ki a karbonlábnyoma”. Ilyen eljárás például az, amikor a vágott fenyőt fűtés céljából erőművekbe viszik, ahol kitisztítják a szén-dioxidot az égés során, de akár dísztárgyakat is lehet készíteni belőlük. Soron kívül Jelentős mennyiségű hó esett reggel óta: Pilisszentkereszt tartja a rekordot 22 centiméterrel

A műfenyő gyártása során viszont rendkívül sok káros anyag és üvegházhatású gáz szabadul fel. Kovács Erik hozzátette, a műfenyőt nem Európában készítik, hanem a Távol-Keleten, és amíg onnan eljut repülőkkel vagy hajókon más kontinensekre, ugyancsak nagy mennyiségű szén-dioxid és káros anyag kerül a levegőbe a szállítás során, vagyis komoly környezetszennyezés történik. Mindemellett nem lehet újrahasznosítani, de elégetni sem szabad, mert rengeteg káros anyagot tartalmaz. Ha égetni kezdik, benzol, dinitrogén-oxid és egyéb más mérgező gázok keletkeznek.

Ezt javasolja a szakértő

Sokan azzal érvelnek a műfenyő mellett, hogy azt csak egyszer kell megvenni és utána akár 10-15 évig is használható. Erre vonatkozóan a szakértő azt mondta, a műfenyő ökológiai lábnyoma jóval nagyobb, mint az élő fenyőé, ennek magyarázata pedig az, hogy utóbbi nemcsak szén-dioxidot nyel el nagy mennyiségben, hanem oxigént is pumpál. Míg a műfenyő a gyártása és a szállítása alatt annyi üvegházhatású gázt és káros anyagot szabadít fel, mint amennyit egy élő fenyő 50 év alatt.

Az élő fenyő vásárlásánál több opció is rendelkezésre áll. Többek között földlabdás fenyőt is lehet már venni, sőt a megosztáson alapuló gazdaság jegyében akár kölcsönözhetünk is karácsonyfát számos kertészetből. Kovács Erik ugyanakkor kiemelte, hogy nagyon óvatosan kell bánni az élő fenyőkkel, ugyanis sokkot kaphatnak, amikor beviszik a kinti hidegről a melegre, majd az ünnepek után ismét kikerülnek a szabadba. A hőstressz következtében akár a 40 százalékuk is elpusztulhat – írja az Infostart.

A Klímapolitikai Intézet munkatársa inkább a vágott fenyő vásárlását javasolja, ám akinek van saját kertje és megfelelően tudja gondozni, az választhatja a földlabdás fenyőt is. Ez utóbbira viszont nagyon oda kell figyelni, mert rendkívül érzékeny. Megjegyezte, arra is ügyelni kell, hogy megfelelő talajba ültessék a földlabdás fenyőt, nem mindegy az sem, milyen földet használnak ehhez, mert a nem ideális környezet és a rossz talajviszonyok szintén sokkot okozhatnak neki.