Nagy Márton a gazdasági növekedés helyreállítását tűzte ki célul

A kormány közlése szerint a 2023 harmadik negyedévében újra növekedésnek indult a magyar gazdaság, a Központi Statisztikai Hivatal adatai szerint az előző negyedévhez képest 0,9 százalékkal nőtt a teljesítmény, s ezzel megindult a növekedés helyreállítása Magyarországon.

Nagy Márton gazdaságfejlesztési miniszter szerint az eddig közzétett adatok alapján a magyar növekedés az egyik legjobbnak mondható, ugyanis messze felülmúlta az uniós tagországok teljesítményét. A negyedéves alapú adatok szerint az ír (-1,8%), az osztrák (-0,6%), a cseh (-0,3%), az észt (-0,2%), a portugál (-0,2%), a német (-0,1%), a litván (-0,1%), a francia (+0,1%), a spanyol (+0,3%), a belga (+0,5%) és a lett (+0,6%) gazdaság teljesítménye is elmaradt a magyarországitól. Soron kívül Érdemes figyelni, több banknál is jelentősen megemelkedtek az éves díjak

Az energiaárak, az infláció és a kamatok is az egekbe emelkedtek, így a kereslet is jelentősen csökkent. A tárcavezető kiemelte, hogy a kedvező negyedéves növekedés mellett, éves alapon még 0,3 százalékos csökkenés látható, így komoly feladat áll a kormány előtt, hogy helyreállítsa a növekedést.

A gazdasági növekedéssel élénkülhet a kereslet is

Nagy Márton hangsúlyozta, a kormány többek közt bevezette a kamatstopot, emellett a Baross Gábor Újraiparosítási Hitelprogram, a Baross Gábor Tőkeprogram, és a Széchenyi Kártya Program államilag támogatott, célzott hitelei pedig összesen legalább 1,5 százalékot tesznek hozzá a GDP-hez.

Emellett elindította a Gyármentő Programot, és támogatta az energiaintenzív vállalkozásokat, kiszabadította a cégeket a kedvezőtlen energiaszerződésekből, folytatta a kkv-k támogatását a kedvező kamatozású Széchenyi Kártya Programon keresztül, továbbá online árfigyelő rendszert hozott létre és kötelező akciózást írt elő az üzletekben.

Nagy Márton rávilágított, hogy a gazdasági növekedéshez a kereslet élénkülése is hozzájárulhat a jövőben, hiszen jó eséllyel már szeptembertől újra növekedésnek indulhattak a reálbérek, azaz a korábbi évekhez hasonlóan egyre többet érhet a családok fizetése. A kormány célja, hogy fenntartsa és támogassa a bérek dinamikus emelkedését annak érdekében, hogy a reálbérek jövőre 4-5 százalékkal nőhessenek, amely egyúttal a fogyasztás bővüléséhez is hozzájárulhat.

Kiemelte, a jövő évi minimálbérről és garantált bérminimumról a tárgyalások a héten folytatódnak a munkáltatói a munkavállalói oldal között, jó esély mutatkozik arra, hogy a legkisebb keresetek emelésére már idén decemberben sor kerüljön, az emelés mértéke pedig 15, illetve 10 százalékot érjen el, ezzel is lökést adva a keresletnek és a fogyasztásnak.

A növekvő reálkamat komoly probléma

Megállapította, hogy a növekedés helyreállásának jelenleg egy akadálya van: a növekvő pozitív reálkamat, amely a magas, inflációt meghaladó jegybanki kamat miatt állt elő. Meglátása szerint a magas kamatok egyrészt visszatartják a lakosságot a fogyasztástól, másrészt visszatartják a vállalkozókat, hogy beruházzanak és fejlesszenek, mindez súlyosan roncsolja a versenyképességet és a teljesítményt is.

A miniszter külön kiemelte, hogy a Gazdaságfejlesztési Minisztérium 10 pontos javaslatot dolgozott ki annak érdekében, hogy tovább emelkedhessen a foglalkoztatottság, jelentősen növekedjen a GDP és tovább erősödjön hazánk versenyképessége, valamint találkozási pont szerepe a keleti és nyugati high-tech technológia és tőke között. A cél, hogy Magyarországon 2030-ra a feldolgozóipar elérje a GDP 30 százalékát, a logisztikai ágazat pedig 10 százalékot adjon hozzá, mindezeknek köszönhetően pedig hazánk elérje az uniós fejlettség 90 százalékát.