Járőrök mentették meg egy kecskeméti lány életét
A tinédzser egy felüljáróról akarta a mélybe vetni magát.
Fotó: police.huA police.hu beszámolója szerint kecskeméti járőrök mentették meg annak az elkeseredett kamasz lánynak az életét, aki a városban, egy közlekedési csomópontnál, egy felüljáróról akarta a mélybe vetni magát.
A 14 éves lány közel 30 kilométert sétált bánatában, majd Kecskeméten, a 441-es és 445-ös út csomópontjánál lévő felüljáróhoz érve átmászott a korláton, és leült a szélére. A gyereket egy arra haladó autós vette észre, aki azonnal a felüljáró alá állt, hogy ha a lány leugrana onnan, ne a betonra zuhanjon, közben pedig értesítette a rendőröket.
„Október 24-én 6 óra körül érkezett a bejelentés. Azonnal a helyszínre indultunk. Amikor a közelben jártunk, lekapcsoltam a kék, megkülönböztető jelzést. Lelassítottam, és társam, Magony Vivien őrmester, járőrparancsnok kiszállt a kocsiból, hogy gyalog közelítse meg a fiatalt”
– osztotta meg Bene Ákos törzsőrmester, a Kecskeméti Rendőrkapitányság járőrparancsnoka.
Amint az őrmester észrevette a lányt, odaszaladt hozzá.
„A szalagkorlát mögött ült, kapucni volt a fején, így az arcát nem lehetett látni. Gyorsan odafutottam hozzá, és átnyúlva a korláton megfogtam a karját, mire ő rám nézett. Akkor vettem észre, hogy szinte még gyerek. „Mi a baj, szívem? Gyere velem!” – mondtam neki kedvesen. Közben Ákos is odaért, átlépett a szalagkorláton, hogy megfoghassa a másik karját az átemeléshez. Ekkor vettük észre, hogy hátizsák van rajta, ami beleakadt egy csőbe. Ákos ekkor levette róla, én megfogtam a lábát, és átemeltük a korláton”
– meséli Magony Vivien.
A zsaruk ezután a szolgálati autóba ültették a kamaszt, és értesítették a mentőket.
„Nagyon el volt keseredve. Beszálltam mellé a kocsiba. Mondtam neki, hogy ha szeretné, nekem nyugodtan elmondhatja, mi bántja. Az elején nehezen engedett fel, aztán szép lassan mesélni kezdett. Néha a sírástól csak nehezen tudott beszélni. Éjfél után indult el otthonról, és egészen idáig gyalogolt. Megnéztem a hátizsákját, amibe az útra pakolt magának. Volt benne pár keksz, víz, iratok, kevés aprópénz és esernyő. Nagyon meghatott, amikor megláttam a kis plüsskutyusát, amit magával hozott az útra. Megsajnáltam. Elmondta, hogy az iskolában nem akarják befogadni, és hogy otthon sincs minden rendben. Amikor megérkeztek a mentősök, megkért, hogy kísérjem el, így beültem mellé a mentőautóba. Ákos pedig a járőrkocsival követett minket.”
