Gaia űrmisszió: a Gaia űrtávcső 150 ezer kisbolygó pozícióját pontosította

A HUN-REN Csillagászati és Földtudományi Kutatóközpont kedden közölte az MTI-vel, hogy új tudományos eredményeket tett közzé a galaxisunkról és azon túlról is az európai Gaia űrmisszió. A csillagászok többek között újabb félmillió csillagot katalogizáltak egy sűrű csillaghalmazban, azonosítottak csaknem négyszáz lehetséges kozmikus lencsét, és több mint százötvenezer kisbolygó pozícióját pontosították a Naprendszerben.

A közlemény szerint a Gaia asztrometriai űrobszervatórium számtalan dimenzióban térképezi fel a galaxisunkat és környezetét, a minden korábbinál nagyságrendekkel pontosabb csillagkatalóguson dolgozva. Segítségével nagyon részletes képet kaphatunk helyünkről az Univerzumban, és a rengeteg különböző típusú égitest működéséről körülöttünk. Soron kívül Ország Karácsonyfája: már kivágták a hatalmas fenyőt, ma útnak indítják (videó)

Újabb lenyűgöző eredményeket közöltek

Most újabb tudományos eredményeket közölt a programban közreműködő több mint négyszáz csillagász, akik immár csaknem három évnyi megfigyelési adatot dolgoztak fel. A konzorcium munkájában a HUN-REN Csillagászati és Földtudományi Kutatóközpont Csillagászati Intézetének nyolc kutatója is részt vett.

Mint a kutatók írták, az új adatok izgalmas és váratlan tudományos eredményeket hoztak magukkal, amelyek messze meghaladják a Gaia űrtávcső eredetileg tervezett képességeit is.

„Csak az omega Centauriban félmillió új csillagot találtunk, amelyeket eddig a Gaia nem látott – és ez csak egyetlen halmaz!” – számolt be a közleményben Katja Weingill, németországi Leibniz-Institute for Astrophysics Potsdam (AIP) munkatársa és a szakcikk vezető szerzője.

A kutatók szerint az eredmények egyértelműen túlszárnyalják az űrtávcső tervezett képességeit. Az adatok segíteni fognak a csillagászoknak abban, hogy megértsék, hogyan működnek ezek a kozmikus építőelemek. Ez kulcsfontosságú lépés lesz ahhoz, hogy igazolják galaxisunk korát, meghatározzák a középpontját, kiderítsék, hogy milyen ütközéseken ment át, ellenőrizzék a galaxisok fejlődési modelljeit, és következtessenek akár magának az egész Univerzumnak a korára is.

A Gaia a távoli világegyetemről is mesél

Bár a Gaia nem kozmológiai célokra készült, új eredményei kitekintenek a távoli világegyetembe is. „A Gaiának köszönhetően rájöttünk, hogy az általunk látott objektumok egy része nem egyszerű csillag, még ha annak is tűnnek. Ezek valójában nagyon távoli, lencsézett kvazárok – rendkívül fényes, energikus galaxismagok, amelyeket fekete lyukak táplálnak. Most 381 erős jelöltet mutatunk be, amelyek lencsézett kvazárok lehetnek, és közülük 50 esetében ezt nagyon is valószínűnek tartjuk: ez a lista aranybánya a kozmológusok számára, és a valaha közzétett legnagyobb számú jelölt egyszerre” – magyarázta Christine Ducourant, a francia Laboratoire d’Astrophysique de Bordeaux munkatársa.

Emellett több új eredmény jelent meg a minket körülvevő izgalmas és néha rejtélyes égitestekről is. Az egyik például a Naprendszert benépesítő kisbolygókról árul el új dolgokat. Az új mérési adatok közel megkétszerezték a megfigyelési időt, lehetővé téve, hogy a kutatók hússzor pontosabban határozzák meg több mint százötvenezer kis égitest pályáját. Ez többek között bolygónk védelme szempontjából is nagyon fontos eredmény.

Egy másik szakcikkben a Tejútrendszer korongját térképezték fel, a csillagok fényében látható gyenge jeleket, a csillagok között lebegő gáz és por halvány lenyomatait felhasználva. A kutatók hatmillió csillag színképét adták össze ehhez, hatalmas adatbázist összeállítva a gyenge színképvonalakról, amelyeket még sosem vizsgáltak ilyen nagy mintán. A jel származásának felderítése segíthet majd a galaxisunkban végbemenő összetett és összefonódó fizikai és kémiai folyamatok tanulmányozásában, valamint abban, hogy jobban megértsük a csillagok között található anyag tulajdonságait.

Kulcsfontosságú csillagokat is felfedeztek

Végül, de nem utolsósorban egy további szakcikk tízezer pulzáló és kettős vörös óriáscsillag dinamikáját mutatja be az eddig elérhető legnagyobb ilyesfajta adatbázisban. Ezek a csillagok kulcsfontosságúak a kozmikus távolságok kiszámításában, a csillagok jellemzőinek és fejlődési útjainak vizsgálatában. Az új kiadással jobban megérthetjük, hogyan változnak ezek a lenyűgöző csillagok az idő múlásával – írták.

„A Gaia egyértelműen az európai űrcsillagászat zászlóshajója. A mi részvételünk benne, ahogy más ESA missziókban is, mutatja, hogy a magyar csillagászok ott vannak a tudomány élvonalában. Nem egyszerűen felhasználjuk csak a kiadott adatokat, hanem részt veszünk az előállításukban is” – összegezte Molnár László, a HUN-REN Csillagászati és Földtudományi Kutatóközpont Csillagászati Intézetének munkatársa és a Gaia konzorcium tagja.

Az űrtávcső 2014 óta folyamatosan gyűjt rendkívül pontos pozíció- és fényességméréseket. Európai csillagászok 2018-ban tették közzé az űrtávcső adatain alapuló első nagy katalógust, ami nagy hatással volt a csillagok és a Tejútrendszer kutatására.

A Gaia előző, harmadik adatközlése 2022 júniusában jelent meg, a Tejútrendszer legrészletesebb térképét bemutatva. A következő, negyedik adatközlés legkorábban 2025 végére várható. A tervek szerint segítségével a csillagászok még pontosabban megismerhetik a csillagok színét, helyzetét és mozgását, felmérhetik a változócsillagokat és a többes csillagrendszereket, azonosíthatnak kvazárokat és galaxisokat, összegyűjthetnek új exobolygó-jelölteket.

(MTI)